J.D. Vance amerikai alelnök arról beszélt a müncheni biztonságpolitikai konferencián, hogy szerinte az európai vezetőknek fel kellene számolni az illegális bevándorlást a kontinensen, mert az európai választók nem arra szavaztak, hogy „bevándorlók millióit ellenőrizetlenül rájuk szabadítsák”. Említést tett a csütörtök délelőtti müncheni támadásról is.
Az amerikai alelnök a német választásokra és a szélsőjobboldai AfD-re utalva arról is beszélt, hogy az európai vezetőknek nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk a választók akaratát azzal, hogy politikai tűzfalakat emelnek, és bizonyos pártokat igyekeznek kizárni a hatalomból. A német kormány szóvivője helytelennek nevezte, hogy külföldről avatkozzanak be a belügyeikbe. Boris Pistorius német védelmi miniszter szintén elfogadhatatlannak nevezte Vance kijelentéseit.
J.D. Vance arról is beszélt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „visszaszorulóban van” Európában. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washingtonban új seriff van, aki a véleménynyilvánítás szabadságának védelméért fog küzdeni.
Vance Oroszországnál, Kínánál vagy egyéb külső szereplőnél jobban aggasztják a belső fenyegetések, az a tendencia, hogy Európa kezd meghátrálni egyes alapvető értékeivel kapcsolatban. Felemlegette a romániai elnökválasztást is, ahol az alkotmánybíróság megsemmisítette az első forduló eredményét „egy hírszerző ügynökség gyenge gyanújára alapozva”. Szerinte „ha a demokráciájukat romba tudja dönteni egy külföldi ország pár százezer dolláros internetes kampánya, akkor az a demokrácia eleve nem volt valami erős”. A román elnökválasztás első fordulóját egyébként az a Călin Georgescu nyerte, aki területeket venne el Ukrajnától a háború után.
A BBC szerint az orosz állami tévében örömmel fogadták, hogy az amerikai alelnök végig az EU-t bírálta, miközben az ukrajnai háborúról alig beszélt. Az ukrán parlamenti képviselő, Olekszij Honcsarenko „az összes európai vezető teljes megalázásának” nevezte Vance beszédét.
A konferencián beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Zelenszkij azt mondta, hogy az Oroszország elleni háború erősítette Európa és az Egyesült Államok egységét, és büszke arra, hogy Ukrajna „egy ilyen erős” Európa része. Szerinte kulcsfontosságú, hogy „ne veszítsük el ezt az egységet”. Az ukrán elnök nem tartja jó ötletnek, hogy Ukrajna vagy Európa részvétele nélkül kössenek békemegállapodást. Donald Trump pár nappal korábban jelentette be, hogy tárgyalni kezdett Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről. Zelenszkij azt mondta, csak akkor találkozik Putyinnal, ha az Egyesült Államok és az európai vezetőkkel közös béketervben állapodtak meg. Hozzátette, hogy az egyetlen orosz tisztviselő, akivel hajlandó beszélni a háború befejezéséről, az Vlagyimir Putyin elnök. AZt is megismételte, hogy Ukrajnának 1,5 milliósra kell növelnie a haderejét, ha nem engedik meg neki, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy egy meggyengült Ukrajna nemcsak Európát, hanem az Egyesült Államokat is gyengítené. „A világ autoriter vezetői most azt figyelik, vajon büntetlenül le lehet-e rohanni egy szomszédos országot, megsértve a nemzetközileg elismert határokat.” Az Európai Bizottság szeretné lehetővé tenni, hogy az EU-tagállamok eltérhessenek a közösség szigorú államadóssági szabályaitól annak érdekében, hogy többet fordíthassanak a védelmi kiadásokra. Az unió tagállamainak a jelenlegi szabályok értelmében a GDP 3 százaléka alatt kell tartaniuk az államháztartási hiányt, illetve az államadósságuk nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
A konferencia után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J. D. Vance amerikai alelnök leültek tárgyalni egy müncheni szálloda pincéjébe. A beszélgetést Vance termékenynek nevezte, és azt mondta, tartós békét akarnak elérni Oroszország és Ukrajna között. A tárgyalással Zelenszkij is elégedett volt, azt mondja, még folytatják, és dolgozniuk kell azon a terven, amivel megállítják Putyint és befejezik a háborút. (BBC)