Az alábbiakban megpróbálom röviden összefoglalni Donald Trump elnökségének 24. napját, de már előre szólok, hogy Amerikában még igen sokáig csütörtök lesz (amikor ezt a cikket írom, New Yorkban még nincs délután négy óra, Los Angelesben pedig csak nemrég múlt dél). Szóval távirati stílusban:
Az elnök ismét kitörte a vámháborút: ezúttal azt jelentette be, hogy milyen logika mentén vezeti be a kölcsönös vámrendszert az Egyesült Államok. A vámok nem csütörtökön léptek hatályba, de heteken belül megkezdődhet a kivetésük, addig még tanulmányozzák a kétoldalú vám- és kereskedelmi kapcsolatokat. Először a „legkirívóbb” kérdéseket vizsgálnák meg, beleértve az Amerikával szemben legnagyobb kereskedelmi többlettel és a legmagasabb vámokkal rendelkező országokat.
A kölcsönös vámrendszer lényege: azokat az országokat, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra, ugyanolyan mértékű vámmal sújtja az Egyesült Államok. Ez az intézkedés az autóipart és a gyógyszeripart is érinti. Trump azt mondta, hogy már a közeljövőben lesznek olyan vámok, amelyek célja ezeknek az ágazatok védelme, illetve „a versenyfeltételek kiegyensúlyozása”.
Orosz-ukrán háború: Az elnök egyfelől megígérte, hogy Ukrajna is részt vesz az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon. Korábban Kijev és európai szövetségesei egy Washington és Moszkva közötti „piszkos üzlet” veszélyeiről beszéltek, miután Trump telefonon egyeztetett Putyin orosz elnökkel, majd arról beszélt, hogy szerinte Putyin békét akar.
Közben Moszkvának is tett egy gesztust: azt mondta, Oroszországot vissza kellene fogadni a legfejlettebb országok G7 (korábbi G8) klubjába, ahonnan 2014-ben, a kelet-ukrajnai és krími offenzíva után tették ki. Trump szerint nem az a kérdés, hogy szereti-e az oroszokat, vagy sem, hanem egyszerűen csak hiba volt a kizárásuk.
További külpolitikai kalandok:
Beszólt Tajvannak a félvezetőgyártás miatt, azt nehezményezve, hogy a szigetország miatt csökkent az amerikai csipgyártás világgazdasági jelentősége. „Tajvan elvette tőlünk a csipüzletet, és mi vissza akarjuk szerezni” – mondta.Beszólt Kanadának, kormányzóként emlegetve Justin Trudeau miniszterelnököt. Úgy beszélt róla tehát, mint az Egyesült Államok egyik államának vezetőjéről. Trump a hivatalba lépése óta többször szóba hozta, hogy Kanadának valójában az USA 51. államának kellene lennie. Azt is mondta, hogy Kanada nem költ a NATO-ban elvárt arányban a katonai kiadásokra, viszont ha rendesen költenének erre, akkor nem működne az ország. Mi következik ebből? Igen, az, hogy egy USA-tagállamnak kellene lenniük.Közben az Egyesült Államokban lévő Narendra Modi indiai miniszterelnökkel hivatalosan találkozott Elon Musk. Ezt maga Donald Trump is megerősítette, de amikor megkérdezték, hogy mi volt a találkozó célja, Musk üzletemberként vagy az amerikai kormány képviseletében találkozott-e Modival, azt felelte, hogy nem tudja. „Nem tudom, találkoztak. Feltételezem, hogy üzletet akar kötni Indiában”.