Kárpátaljáról érkezett menedékes családok szálláshelyének további állami támogatására vonatkozó méltányossági kérelmeket elutasító döntéseket semmisített meg a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma.
Két ítéletük megállapította, hogy a vitatott közigazgatási döntések semmilyen indokolást nem tartalmaznak: nem derül ki belőlük, hogy milyen körülmények mérlegelése alapján döntött a kormánybiztos a kérelmek elutasításáról, holott a közigazgatási döntések kötelező tartalmi eleme az indokolás, a mérlegelés szempontjainak, a releváns körülményeknek az ismertetése.
A törvényszék ezért megállapította, hogy a közigazgatási perben vitatott döntések jogszabálysértők, és azokat megsemmisítette, a kormánybiztost új eljárásra és új határozatok meghozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban a kormánybiztosnak olyan új határozatot kell hoznia, ami tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket.
De a bíróság elutasította a menedékesek jogi képviselőjének indítványát arra, hogy a bíróság forduljon az Európai Unió Bíróságához a magyar méltányossági rendszer uniós joggal való összhangja tárgyában. Ebben a körben a bíróság azt állapította meg, hogy amíg a kormánybiztos nem hoz olyan határozatot, amiből kiderül, milyen szempontokat mérlegelt a kérelmek elbírálásakor, addig a bíróság nem tud rákérdezni arra az Európai Unió Bíróságánál, hogy ezen szempontok figyelembevétele a menedékesek szálláshelyének további állami finanszírozásánál uniós jogba ütközik-e.
A két ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.
Frissítés
A Helsinki Bizottság tavaly fordult bírósághoz, hogy a kárpátaljai menekült családok ne kerülhessenek utcára az új kormányrendelet miatt. „Ez, sajnos, még nem jelenti azt, hogy egy csapásra rendeződik a családok sorsa, és megszűnik a létbizonytalanságuk. De a mai ítéletek megnyitották az utat ahhoz, hogy érvényesüljön a jog és az emberségesség, és a rászoruló üldözött családoknak a magyar hatóságok területi különbség nélkül biztosítsanak szerény lakhatást” – közölte a 84 kárpátaljai menedékest képviselő Helsinki Bizottság.
Pál Norbert kormánybiztos reakciója:
„A bíróság eljárási okokra hivatkozva kérte néhány eljárás megismétlését. A mai döntés ugyanakkor alátámasztotta, hogy a magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi jogszabályokkal és európai gyakorlattal.
Hazánk minden ukrajnai menekülő számára biztonságot nyújt. Az elmúlt három évben másfél millió menekülő lépett be Magyarországra, közülük pedig több mint 680.000-en fordultak a magyar hatóságokhoz vagy karitatív szervezetekhez segítségért, több tízezren tartózkodnak jelenleg is Magyarország területén és több ezer ukrajnai gyermek jár magyar iskolába. Az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon, egyes szociális juttatásokhoz, a magyar egészségügyhöz és oktatáshoz is hozzáférhetnek, illetve nyelvtanulást, beilleszkedést segítő programokban vehetnek részt.
A perek és a támadások mögött Soros György által finanszírozott álcivil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság áll. Ez a szervezet finanszírozásának szinte 80 százalékát külföldről, 50 százalékát pedig közvetlenül Soros György nyílt alapítványaitól kapja, és ezzel összhangban a globális-liberális értékek képviselőjeként évek óta támadja a magyar kormányt annak migráció- és genderellenes politikája miatt.” (MTI)