Óriási többséggel Koós Pál rektor leváltására szavazott kedd délután a MOME szenátusa. A legfontosabb egyetemi testület tagjai a vártnál jóval nagyobb többséggel, 90 százalékos arányban Koós ellen szavaztak a rektor által kezdeményezett bizalmi szavazáson. Koós Pál előzetesen azt ígérte, hogy a bizalmi szavazás eredményét tiszteletben tartja és el fogja fogadni, vagyis lemond.
Információink szerint az egyetem szenátusában 27-en a rektor leváltásra szavaztak, Koóst csak hárman támogatták.
Úgy tudjuk, hogy a szenátusi ülés elején Koós Pál rektor megkövette az egyetem közösségét, a szenátust, a hallgatókat és azokat a pályázókat, akiket a szenátussal szembemenve nem volt hajlandó decemberben kinevezni. A rektor a szavazás előtt megerősítette, hogy az egyetem lazább szabályai ellenére (ezek alapján a szavazatok kétharmada kellett volna a leváltásához) csak akkor tartja meg a pozícióját, ha a szenátusi tagok kétharmada támogatni fogja.
A szavazás eredménye szerint ettől rendkívül messze volt: a 31 tagú szenátusban mindössze hárman álltak mellette. A szavazás után Koós Pál bejelentette, hogy vele együtt a teljes rektori vezetés távozik, vagyis a Koós csapatába tartozó Aczél Petra és Érmezei Lili rektorhelyettesek is lemondanak.
A MOME-n azután lehetetlenült el az egy éve kinevezett rektor helyzete, hogy a karácsonyi szünetre időzítve egy sor önkényesnek látott személyi döntést hozott. Miután az intézmény szerkezetét az úgynevezett Jövő Egyeteme projekt részeként alapvetően átalakítják, az újonnan létrehozott tudásközpontok vezetői pozícióira pályázatokat írtak ki. A jelöltekről az egyetem vezető testülete, a szenátus, valamint egy szakmai bizottság is szavazott előzetesen – az általuk javasolt névsortól azonban a rektor több esetben is eltért, három támogatott jelöltet nem volt hajlandó kinevezni, ehelyett új pályázatokat írt ki a posztokra. Koós eközben olyan jelöltet is kinevezett, akit a szenátus nem támogatott.
A döntések nagy felzúdulást keltettek a kis művészeti egyetemen. Sok oktató úgy érezte, hogy ezzel az elsőként modellt váltó egyetem végleg megérkezett a NER-be, ahol az egyetemi autonómiának most már a látszatára sem adnak.
A tiltakozás élére azonban nem ők, hanem a hallgatók álltak. Ők kezdtek el matricázni Koós Pál rektor és a MOME kuratóriumát vezető Böszörményi-Nagy Gergely, a fideszes dizájninfluenszer ellen, és ők voltak azok is, akik múlt hétfőn látványosan ellehetetlenítették a szenátusi ülést, ahol a rektor próbálta volna menteni a megrendült helyzetét.
Bár a tavaszi szemeszter még el sem kezdődött, így eleve viszonylag kevesen mozogtak a MOME zugligeti kampuszán, a szenátus ülésére 200 hallgató ment be, ahol folyamatos tapsolással fojtották a rektorba a szót. A hallgatók eközben petíciót indítottak, ebben már azt követelték, hogy Koós Pált, akit egy évvel korábban a MOME Böszörményi-Nagy vezette kuratóriuma szintén a szenátus ellenében emelt rektorrá, illegitimnek tekintik és az elmozdítását követelik.
A Koós és helyettesei azonnali eltávolítását követelő petíciót az ezer hallgató közül már több mint 600-an írták alá, és információink szerint az oktatók közül is több mind ötvenen így tettek.
Annak ellenére is, hogy ezzel személyes kockázatot is vállaltak: az oktatók közül legalábbis sokan tartottak attól, hogy ha nyilvánosan a hallgatók mellé állnak, azzal ellehetetlenülhet a helyzetük az intézményben – főleg, ha az aláírók neveit nyilvánosságra hozzák.
AZ oktatók közül egyébként többen pozitívan nézték a MOME-t tulajdonló alapítvány pénteki bejelentését, amit kompromisszumos kísérletnek láttak: ebben az alapítvány Böszörményi-Nagy vezette kuratóriuma a hallgatói mozgalom erejét látva azt jelentette be, hogy megerősítik a szenátus jogköreit, és ezzel – lényegében magukkal szemben – az egyetemi autonómiát is.
A MOME Front néven szerveződő hallgatói mozgalom ezt inkább kommunikációs-hatalomtechnikai trükknek érezte, és arra kérték a hírek szerint a rektor által erősen presszionált szenátust, hogy váltsák le a teljes rektori vezetést.
„A Koós Pál által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány egy kommunikációs csel, amely párhuzamban áll Böszörményi-Nagy Gergely látszatintézkedéseivel, és amelynek hátterében az egyetem közösségében kialakult általános bizalmi válságra reagáló megfélemlítő listázás és belső egyezkedések állnak”
– írták a hallgatók levelükben.
Eközben az is kiderült hétfőn, hogy Vargha Balázs, akit tavaly Koós ellenében a szenátus rektornak választott volna, törvényességi eljárást kezdeményezett az egyetemet fenntartó alapítvány ellen, mert szerinte a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium túllépte a törvényes hatáskörét.
A keddre kiírt szenátusi ülés előtt egy nappal ugyanakkor a rektor is tett még egy utolsó mentési kísérletet: a bizalmi szavazás előtti este Koós Pál úgy döntött, hogy mégis kinevezi azokat a tudásközpontok élére, akiknek a pályázatát december 23-án elutasította, és akik miatt az egész lázadás elindult.
A szenátusi szavazás eredményét ezek után sokan bizonytalannak érezték. Bár az oktatók jellemzően úgy számoltak, hogy többségben lehetnek a rektor leváltásának támogatói, azt már nem tartották túl valószínűnek, hogykétharmados többségbe is kerülhetnek.
Ehhez képest a 27-3-as szavazati arány Koós és a Böszörményi-Nagy által egészen az elmúlt napokig bezárólag támogatott rektori vezetés teljes bukását jelenti.
Az, hogy nemcsak Koós távozik, de befolyásos helyettese, a MOME-ra a Corvinusról tavaly áthozott Aczél Petra, valamint a Jövő Egyetem projektért felelős Érmezei Lili is lemondanak, ebben a pillanatban a hallgatói követelések teljes győzelmét jelenti.
Az, hogy ez hogy érinti majd Böszörményi-Nagy Gergely, az egyetemet ténylegesen irányító kuratóriumi elnök intézményen belüli és tágabb politikai pozícióit, most még nem lehet megmondani. A papírforma az, hogy továbbra is ő áll majd az intézmény élén, és az elképzelései megvalósításához megpróbál majd egy új rektori csapatot elfogadtatni az egyetemi közösséggel, magát pedig, bár általános nézet szerint idáig is ő vezette kézi irányítással az egyetemet, kompromissszumkész vezetőként pozicionálja.
Az egyetem jövőbeli vezetéséről a jövő héten egy rendkívüli szenátusi ülés fog dönteni. Azt a fenntartó alapítvány fogja eldönteni, hogy ki lesz az ügyvezető rektor: a MOME egyetemi pletykái szerint erre Kopek Gábor, az egyetem kettővel ezelőtti rektora az esélyes.
Egyik oktatói forrásunk szerint ugyanakkor a MOME gyors lefolyású, és a maga nagyságrendjében teljes győzelmet arató hallgatói forradalma mégis túlmutat önmagán, függetlenül attól, hogy mi lesz a NER-es szlengben csak BNG-ként emlegetett kuratóriumi elnökkel:
„A helyzet némileg hasonlít az országos politikához: lelkes tömegek állnak szemben azokkal a vezetőkkel, akik olyan törvényi szabályozást teremtettek maguknak, ami alapján leváltásukra alig volt esély. Hogy ez mégis sikerült a MOME-n, annak szimbolikus jelentősége van, ami túlmutat a kis egyetem falain: egyértelmű üzenet, hogy az áldemokrácia ellen igenis lehet sikeresen fellépni”
– fogalmazott.