Kedden publikálta a KSH az elemzőket jócskán meglepő, minden várakozásnál rosszabb januári inflációs adatot. Éves szinten 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – legutóbb 2023 novemberében volt ennél magasabb az infláció –, az úgynevezett maginfláció 5,8 százalékos volt. A havi áremelkedés még aggasztóbb, 1,5 százalékos volt (a havi maginfláció pedig 1,4 százalék).
Az egyik elemző szerint „a 2,2 százalékos havi élelmiszer-áremelkedés a megélhetési válság időszakát” – de nem csak emiatt idézhetjük fel a 2022-23-as nagy inflációs válságot. Hanem azért is, mert ezzel az 12 havi inflációs mutatóval Magyarország ismét elfoglalta méltó helyét Európa trónján: az EU-ban ismét nálunk volt a legmagasabb az áremelkedés.
Bár valószínűleg ez még csak pünkösdi királyság, mert a román statisztikai hivatal csak néhány nap múlva közli a januári áremelkedés adatait. Márpedig a román infláció már decemberben is 5 százalék (az úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 5,5 százalék) volt, szóval minden valószínűség szerint most még visszaelőz minket a romániai áremelkedés.
De ott szeptember óta sokkal enyhébben gyorsult az infláció, mint nálunk: akkor a román infláció 4,8 százalék volt, a magyar 3 százalék, ebből lett nálunk 5,5 decemberre, nálunk 5,5 januárra. Vagyis ha a tendencia folytatódik, egy-két hónapon belül stabil elsők lehetünk.