Kedden délután a Polgári Mulatóban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet igazgatója és Kovács Zoltán államtitkár jelenlétében mutatták be a Nézőpont legújabb kutatását, „Fake news a világsajtóban, Brüsszeli források – Magyar szócsövek” címmel.
A körülbelül 30-40 fő megjelentet Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője köszöntötte, aki azzal a lendülettel felszólította az egybegyűlteket, hogy a Transparency International mai napon kiadott korrupciós jelentésében foglaltakat senki ne higgye el, az anyag kapcsán ugyanis a legfontosabb állítás, hogy „egy félrevezető fake news”. Mráz azért gondolja így, mert a felmérés eredményei szerint Magyarországnál „kevésbé érzékelik a Transparency Internationalnél” korruptnak Vanuatut, Mauritiust, Bahreint, vagy Katart is. (A TI indexe egyébként nem a TI saját érzékelésén alapul, de ezen a lényegtelen részleten Mráz elegánsan átsiklott.)
A sokat sejtető című kutatást a zs-kategóriás wannabe Orbán Viktor hasonmásverseny győztese, Boros Bánk Levente mutatta be, külön köszöntve az ellenzéki sajtó megjelent képviselőit. Mráz Ágoston Sámuel köszöntőjéhez csak annyit tett hozzá, hogy egy szavát se higgyék el. (Mármint nem Ágostonnak, hanem a Transparency Internationalnek.)
Corleone, Barzini
Boros a TI jelentését és a „fake newsok” terjedését váratlan filmtörténeti utalással kapcsolta össze: neki ugyanis A keresztapa című filmklasszikusnak az a jelenete jutott eszébe, amikor Don Corleone elmondja, hogy aki Barzini (a Corleone család legnagyobb ellenfele) ajánlatát fogja hozni, az lesz az áruló. A jelenlegi helyzetre lefordítva: meg kell nézni, hogy melyik portálok számoltak be a TI – amúgy Magyarországon Boros szerint még be sem mutatott – elemzéséről, és már látjuk is, hogyan terjed a fake news. Bár Boros is elismerte, hogy ezzel a példával el is érkezett a megfejtéshez, és akár abba is hagyhatná az előadást, azért még ismertette a kutatásuk eredményeit. (A jelentést egyébként kedd délelőtt bemutatta a Transparency.)
A Nézőpont megállapításai szerint 2024-ben tovább nőtt a Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi érdeklődés, a hazánkról szóló anyagok legtöbbje a békemisszió (azaz „Magyarország békéért tett lépései”) és az EU-s soros elnökségünk körül forgott. A Nézőpont arra jutott, hogy bár számszerűen tavaly több pozitív hangvételű hír jelent meg Magyarországról, arányaiban továbbra is a negatív hírek dominálják a Magyarországgal kapcsolatos híreket. A negatív hírek kapcsán mindenképp megemlítendő a fake news átvétele és terjesztése, vagy még inkább a hangulatkeltés és a Magyarországgal kapcsolatos „rosszindulatú megfogalmazások”.
Ezekre Boros – egy rejtélyes okokból 18+-as figyelmeztetéssel ellátott dia után – vérfagyasztó példákat is hozott. Ilyen fake news példa volt szerintük az is, amikor az olasz La Repubblica egy anyagában azt írta a bíróságokról, hogy „2010 óta Orbán csápjai szétterjedtek a magyar bíróságokon”. Sajnos egyébként a repubblicás fake news cáfolata nem hangzott el, Boros ugyanis szándékosan olyan álhíreket választott, amelyek annyira nyilvánvalóak, hogy „egy magára valamit is adó elemzőintézet nem is akarja megcáfolni”.
Black box Brüsszel
A 18+-os példák után rátértünk a nemzetközi hálózat leleplezésére, Boros szerint nem lennének ugyanis politikai elemzők, ha nem néznének a fake news-ok mögé. Boros egyébként nem értette, hogy a Transparency International miért épp mára időzítette a jelentésének publikálását, a Nézőpont a kutatását ugyanis pont velük kezdte. (Arról nem volt szó, miért gondolja, hogy a nemzetközileg is jelenlevő TI a szokásos éves, nemzetközi kutatásának közzétételét miért igazította volna a Nézőpont aktuális világmegfejtésének bemutatásához.)
Az kutatás eredményei szerint korábban azt tapasztalták, hogy ellenzéki EP-képviselők Brüsszelben feljelentették a kormányt a Bizottságnál és az EP-nél, az ilyenek következménye volt aztán a Sargentini-jelentés, a jogállamisági eljárás, sőt, a hetes cikkely szerinti eljárás is Magyarország ellen. Ezeket a „korábbi” tapasztalásokat egyébként a június óta EP-képviselő Magyar Péterrel ábrázolták.
Oknyomozók lettünk
Ezután következett a másik „jól összehangolt, hálózatszerű működésen alapuló fake news terjesztő közeg” bemutatása, ennek a hálózatnak szerves részei a „magukat függetlennek valló szerkesztőségek” nemzetközi együttműködései, amik közül Boros első példaként a Szuverenitásvédelmi Hivatal által is megelemzett projektünket, a The Eastern Frontier Intiative-ot (TEFI) említette.„Ők oknyomozók, és egymás híreit felerősítve jelenítik meg ezekben az országokban.”A Vsquare-ről csak annyit tudtunk meg, hogy milyen szerkesztőségek vesznek részt benne, mást nem, laptársunk, a Lakmusz viszont jól megkapta a magáét: „ez egy Magyar Jeti Zrt. által vezetett konzorcium, amelyet az Európai Unió Bizottsága azzal bízott meg, hogy a magyarországi Facebook-tartalmak factcheckelését hajtsa végre más NGO-kkal kiegészülve, beleértve a Mérték Médiaelemző Műhelyt, ami egyébként politikai aktivistaként is jelen van Brüsszelben a magyar nyilvánosságon túlmutatóan”.
Leegyszerűsítve a lényeget, ezeken az együttműködéseken keresztül a nemzetközi sajtóval és a nemzetközi nyomásgyakorlókkal együtt „véleményklímát alakítanak ki”, és a nemzetközi és brüsszeli közvélemény befolyásolására törekszenek.
Csak hogy érzékeltessük, micsoda összetett nemzetközi hálózat áskálódik a háttérben, érdemes bemutatni a nagy leleplezést összefoglaló diát:
De nem szabad megelégedni az eddigiekkel, Boros folyamatos feladatként a hálózatosdi finanszírozási oldalának kutatását jelölte ki, elmondása szerint ugyanis ott kezdődik az igaz oknyomozás, ha megnézik, kik állnak ezek mögött az NGO-k és szerkesztőségek mögött.A hálózat központjai az „elosztók”, erre a részre nem is pazarolnék túl sokat, mindenki tudja, hogy ki áll a háttérben. (Igen, Soros György.)
Arra azért Boros felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy az említett nemzetközi együttműködések (mint amilyen a TEFI, a Lakmusz vagy a Vsquare) büszkén hirdetik magukról, hogy az Európai Bizottság pénzéből, „azaz az európai adófizetők pénzéből” alakítanak ki együttműködéseket, és „ugyanez az Európai Bizottság az, ami súlyos eurómilliókból támogat olyan fakenews terjesztő szervezeteket, mint például a TI”.
A kutatás ismertetését Boros stílusosan egy alkalomhoz illő, frappáns idézettel zárta: „ideje lesz új összeesküvéselméleteket kereseni, mert a régiek mind igaznak bizonyultak”. (Aki nem találta volna ki elsőre, kit idézett zárásként az első számú Orbán imitátor, az itt talál egy kis segítséget.)
Fake news helyett fake narratíva
A kutatás eredményeinek ismertetése után Mráz Ágoston Sámuel Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral beszélgetett, akit a rendezvényt elején egy „igazi fake news elleni harcosként” mutatott be. Bár a vele való beszélgetést Mráz a köszöntőjében úgy reklámozta be, hogy azt fogják megtárgyalni, hogy áll a harc, milyen kilátások vannak, ki fog győzni, mikor, és „lesznek-e még fake news-ok egy év múlva” (minden bizonnyal egy trumpi világban ennek az esélye a nullához közelít), ezekre a kérdésekre nem igazán kaptunk választ. Pedig Mráz igyekezett kérdésekkel provokálni a tapasztalt fake news fightert, Kovács még a vicceskedő „van-e kedvenc fake news-od” kérdésre is komoly választ adott, és a fake news helyett a fake narratíva kifejezés bevezetését javasolta.
Kovács szerint az ellenfeleik sportot űznek abból, hogy reggelente felreppentenek valamilyen szemenszedett hazugságot, ez egy szisztematikus narratívaháború. A Fidesz büszke a saját narratívájára, de mások is építenek ilyet, ezek egy részének puszta, pőre, politikai nyomásgyakorló célzata van (ezek szerint a Fideszé nem ilyen).
A narratíva csapdájában
Kovács elmélázott azon, hogyan lehet eldönteni, az egyik narratíva jobb-e, mint a másik, a választ pedig ismét egy Orbán Viktor idézet szolgáltatta, aki szerint „a mi legjobb szövetségesünk a valóság”. Az önmagából kifordult liberális narratíva viszont csapdába csalta magát, ebből a narratívából pedig nincs kiszállás. Már soha nem lesz olyan korrupciós vagy sajtószabadság index, ami szerint Magyarországon javult volna a helyzet, hiszen az ellentmondana A Narratívának. (Ez kísértetiesen hasonlít Bakondi György és a déli határra nehezedő migrációs nyomás esetéhez, de ezt valamiért nem hozta fel példaként az államtitkár.)
Kovács felidézte 2010-es emlékeit az Egyesült Államokban, amikor a Helsinki Bizottság, a Transparency és az Amnesty International képviselőivel egyeztetett, „próbálta komolyan venni őket”, de már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a jelentéseiknek a módszertanhoz semmi köze nincsen. „Ha nem jó, nem megalapozott, hülyeség a módszertan, akkor nyilvánvaló, hogy mindaz, amit írnak, hülyeség lesz”, akár röhöghetnénk is rajta, ha nem lenne véresen komoly.
A TI mai jelentésével a megfelelő ágenseken és szervezeteken keresztül máris tele van kürtölve a világ azzal, hogy Magyarország már évek óta az EU legkorruptabb országa. Más – módszertanilag rendben levő – rangsorok szerint ez egyáltalán nincs így. Kovács becsületére legyen mondva, jelezte, nem akarja azt állítani, hogy nincs Magyarországon korrupció, és ne lenne ezzel kapcsolatban tennivaló, de szerinte azért nem olyan durva a helyzet.
Az elmúlt néhány hét USAID-del kapcsolatos fejleményei a teljes kormánymédia Kovács szerint csak a jéghegy csúcsát jelentik, le kell fúrni a mélybe, hogy rekonstruálni lehessen A Hálózat elmúlt évtizedekbeli felépítését és működését. Ezen a ponton Mráz Ágoston Sámuel rendkívül szellemesen közbeszólva azt tanácsolta Donald Trumpnak, hogy ne utazzon mostanság kabrióban, mert volt már olyan példa az amerikai történelemeben, amikor ez veszélyesnek bizonyult.
A fake narratívákból kiindulva egy csavaros gondolatmenettel Mráz eljutott odáig, hogy megkérdezze Kovácstól, mikor volt az a heuréka pillanat, amikor rájött, hogy a TI és Helsinki Bizottság féle szervezeteknek és újságíróknak kár érvelni? Kovács szerint nem kár, a saját érveiket és összefüggésrendszereiket igenis ismertetni kell.
Fake news cáfolat élőben
És itt jött a délután egyetlen igazi fake news cáfolata: Mráz hitetlenkedő kérdésfelvetése után, miszerint Kovács államtitkár munkája részeként kapcsolatban áll-e ezekkel a szervezetekkel, újságírókkal, rögtön maga Mráz cáfolta meg egy csapásra az egyik „fake newst”, miszerint Kovács nem elérhető, hiszen bárki fordulhat hozzá. Kovács a fake news cáfoló hullámot meglovagolva mindenkit emlékeztetett, hogy ez ugyanolyan álhír, mint hogy Orbán Viktor nem áll a sajtó rendelkezésére, hiszen a miniszterelnök tavaly is tartott év végén sajtótájékoztatót, sőt, még Strasbourgban is, bezzeg más európai vezető ilyen szituációban nem jelent meg. Ez nem zavarja meg a Hálózatokat, ha ez az utasítás, hogy ezt kell leírni, hát ezt kell leírni. Bár igazából „formális utasításokra sincs szükség, mindenki tudja a dolgát, amikor mennek a pénzért, várnak a következő utalásra”, akkor jön az eligazítás.
Trump, USAID, XIV. Lajos
A pénzre rátérve és időben egy nagyot ugorva Mráz már arról kérdezte Kovácsot, hogyan képzeli 2028 novemberének Amerikáját. Semmi túlzás nincs abban, amit Orbán Viktor mondott, miszerint teljesen új világ jön. Itt a belügyekbe való bele nem szólás elvén Kovács hosszasan elemezte a Trump alatt eljövendő amerikai Kánaánt, a migránsok deportálásával, az woke-ot és LMBTQ propagandát beengedő oktatási rendszerrel, és a Pentagon átvizsgálásával. Ezt az átvizsgálást szerinte akár néhány megfelelő ember is el tudja végezni mesterséges intelligencia segítségével.
A USAID- re többször visszatértek, Mark Rubio külügyminiszter Fox News-os interjúja sem maradhatott ki, itt kiderült ugyanis, hogy a USAID-et nem az amerikai adminisztráció irányította (hanem tudjukkik), és nem is képviselték az amerikai érdekeket. A történész Kovács váratlan húzással a USAID működését XIV. és XV. Lajos rendszeréhez hasonlította, amikor az uralkodó és az ún. fekete kabinet politikája teljesen elvált egymástól. Nincs új a nap alatt.
Hadjárat az adatokhoz való hozzáférés érdekében
Mráz felvetette, hogyan lehet megakadályozni azt, hogy az USAID-ből EUAID legyen, és az EUAID ne finanszírozza a fake news hálózatokat, mire Kovács egészen meglepő választ adott:„nagy hadjáratot kell indítani az adatokhoz való hozzáférés érdekében” (Mármint meglepő annak fényében, hogyan lehet hozzáférni közérdekű információkhoz 2025-ben Magyarországon.) „Hiszen ha már transzparenciáról beszélünk, ha egy szervezet megszólal, jó lenne tudni, azt a szájat milyen pénz mozgatja.”
Elköszönésként Mráz már előre cáfolta a rendezvényről szóló beszámolóknak azt a fake newsát, hogy a Nézőpont a kormánykritikus sajtó ellen ágálna, ők ugyanis valójában a hamis állításokból összetákolt narratívák ellen lépnek fel.