Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament házbizottsága jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést. Az indítványról kedden szavaztak volna.
Ezt előzte meg Iohannis, mikor bejelentette, hogy önként távozik posztjáról. Azzal érvelt, nem szeretné, hogy ország-világ előtt a nevetség tárgyáva váljon Románia.
Arról beszélt, az ellenzéki kezdeményezést megalapozatlannak tartja, ő nem sértett alkotmányt, de azért mond le önként, mert ha a parlament szavazott is volna az ellenzéki kezdeményezésről, népszavazást is kellene tartani annak érdekében, hogy elmozdítsák hivatalából. Ennek szerinte Romániában és külföldön is negatív hatása lenne.
A lemondás hírére az áremelések ellen a kormányépület előtt tüntetők közül néhányan áttörtek a kordonon.
Az ellenzék kezdeményezése mögött jobboldali és szélsőséges pártok, a Fiatal Emberek Pártja (POT), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) állnak.
A 65 éves erdélyi szász politikus, aki 2014 óta állt Románia élén, a lemondást február 12-én nyújtja be. Az egykori nagyszebeni polgármester a Nemzeti Liberális Pártban politizált államfővé választásáig. Tavaly felmerült, hogy ő kövesse Jens Stoltenberget a NATO főtitkári posztján, még Szijjártó Péter külügyminiszter is örült a jelölésének, végül a holland Mark Rutte lett a befutó.
Románia ideiglenes elnöke a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke, az 55 éves Ilie Bolojan, Nagyvárad egykori polgármestere lesz. A román alkotmány értelmében ugyanis az elnöki jogköröket a szenátus vagy a képviselőház elnöke veszi át.
Az elnökválasztást, a mostani lemondástól függetlenül, májusban ismétlik meg. Egy január végi közvélemény-kutatás szerint annak a választásnak is az első fordulóját Călin Georgescu nyerheti meg 38 százalékkal. Őt követi Crin Antonescu, a PSD-PNL-RMDSZ közös jelöltje, aki 25 százalékot érhet el, a harmadik helyen Nicușor Dan, Bukarest polgármestere áll 17 százalékkal, a jobboldali USR-es Elena Lasconinak 6 százalékot jósolnak. Ezeket az adatokat érdemes nagyon erős fenntartásokkal kezelni, tekintve, hogy a közvélemény-kutatók a tavalyi elnökválasztáson is súlyosan tévedtek.
Sorra szólalnak meg az elnökjelöltek.
Antonescu szerint bölcs döntés volt. Az államelnökkel kritikus Dan a társadalom jövőjéért akart reményt építeni. Lasconi szerint túl késői és nem becsületes a lemondás, mivel az ország sebezhető, a demokrácia a tavalyi elnökválasztással összeomlott.
És megszólalt a tavalyi győztes Călin Georgescu is, aki szerint Iohannis lemondása a román nép győzelme, és ideje visszatérni a jogállamisághoz, vagyis a második fordulóval folytatni az elnökválasztást.
Románia viszonylagos stabilitását a tavaly év végi elnökválasztás rengette meg. Az ismeretlenségből, gyanús körülmények között nagy meglepetésre Călin Georgescu nyert, ami után politikai össztűz zúdult a szélsőjobboldali jelöltre. A román legfelsőbb védelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy a TikTok nem tartotta be a központi választási bizottság előírásait, és ezzel olyan mértékben juttatta előnyhöz Georgescut, hogy az a voksolás eredményét is befolyásolta. Az első forduló eredményét emiatt példátlan módon megsemmisítették, a második fordulót pedig törölték.
(MTI, Transtelex.ro, Maszol.ro)