Rögtön lelövöm a két fő poént az RTL Bróker Marcsiról szóló új sorozatáról, aminek első részét az újjáélesztett Magyar Filmszemlén lehetett megnézni:
csak a vetítés kezdetén tudtuk meg, hogy Herendi ValamiAmerika Gábor rendezte, az pedig már a vetítés után tartott beszélgetés közben derült ki, hogy Herendinek fogalma sincs arról, hogy a nő, akiről most rendezett egy hatrészes sorozatot, házi őrizetben van-e vagy börtönben vagy úgy egyébként mi van vele.
Pedig ha vette volna a fáradságot, és elolvas legalább két cikket a rendezés vagy akár a rendezése eredményéről szóló beszélgetés előtt, akkor azonnal megtudhatta volna, hogy a Bróker Marcsi néven elhíresült D. Sándornét 2023-ban jogerősen is tíz év börtönre ítélték.
D. Sándorné az eredetileg utazási irodájában, majd később pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozásában tizenöt éven át gyűjtött betétet több száz ügyfelétől, azonban a pénz egy részét nem fizette vissza. A Kun-Mediátor nevében szerződést kötve vállalta, hogy az átutalt vagy átadott pénzeket havi 1-1,75 százalékos hozammal pénzintézeteknél köti le. (Mielőtt még saját vállalkozást indított volna, az OTP befektetési tanácsadója volt, majd a Postabank üzletkötője.) Az utazásszervezésre és valutaváltásra alapított cégnek nem volt engedélye erre a szolgáltatásra, és az akkori pénzügyi viszonyok között nem is volt reális esély az ígért hozamra. Összesen több mint tízmilliárd forint kárt okozott. Amikor ez kiderült, a nő eltűnt, majd a karibi Belize-ben találtak rá.
Na ebből készített most sorozatot az RTL Bacskó Tünde főszereplésével, Herendi Gábor és Fazekas Máté rendezése mellett Geszti Péter és a felesége, Ditz Edit producálásával.
Miután ez nem egy dokumentumfilm, hanem egy részben fikciós sorozat, ezért itt Bróker Marcsi nem az OTP, hanem a nemlétező ONB (Országos Nemzeti Bank) alkalmazottja, akinek egy fia és egy lánya van, miközben a való életben két lánya született. A haja viszont itt is kellemes lakossági vörös árnyalatú.
Sok esetben sikerült megkapó mozzanatokkal ábrázolni a 90-es évek végi mindenkori Magyarország hangulatát, például amikor Bróker Marcsi kék tégelyes Níveával keni az arcát reggel a fürdőszobában, miközben a kisrádióból az Álomhajó szól, vagy amikor a világ minden kiégésével a tekintetében melegíti a munkahelyi kiskonyhában a megsárgult mikróban a krumplistésztát. De legalább ennyire volt zavaró is, amikor előkerült egy ikeás műanyagdoboz, amit 25 évvel ezelőtt még egészen biztosan nem gyártottak, vagy ha mégis, nem volt annyira elterjedt, hogy egy random karcagi háztartásban megtalálható legyen. Illetve bármennyire is illik a tökéletes nevű Miami szépségszalon 90-es évek végi ízléstelenül lepukkant hangulatához egy pink-zöld pálmaleveles tapéta, egyrészt fájóan ordít róla, hogy a mintája és színei is az elmúlt pár év trendjeinek megfelelőek, illetve hogy a Temuról lehet megrendelni, miközben a sorozat még egy olyan korban játszódik, amikor még az is egészen meglepő volt, ha valaki elővett a zsebéből egy mobilt.
Az első részből sok még nem derült ki a sorozat hangulatán felül, a sztori még épp csak beindult, D. Sándorné elindította a vállalkozását, már kapott is egy kis pénzt, sőt már volt is egy kisebb összetűzése az Anger Zsolt által alakított karakterrel. Talán ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy Bróker Marcsi férjét a sorozatban Thuróczy Szabolcs játssza, január 3-án pedig, amikor az RTL először beharangozta a sorozatot, a következőképp tették meg:
„Bróker Marcsi: Thuróczy Szabolcs, Anger Zsolt és Rezes Judit főszereplésével mutatják be a 2010-es évek hírhedt csalásainak történetét.”
Akinek elsőre nem tűnne fel a hiba, annak segítek: az egy dolog, hogy Bróker Marcsi neve után azonnal két férfi neve olvasható, de még utána is csak Rezes Juditot említették meg, a főszereplő, vagyis a Bróker Marcsit alakító Bacskó Tünde pedig egész egyszerűen lemaradt a felsorolásból. (Ezt az RTL azóta már javította.)
Emiatt is volt szórakoztató, amikor a vetítés utáni beszélgetést levezénylő Veiszer Alinda rákérdezett a sorozatban bemutatott „karcagi világban” többször hallható „szexista szövegekre”, hogy ez azóta vajon változott-e „ott vidéken”. Ditz Edit erre azzal válaszolt, hogy szerinte semmi sem változott „lokációtól függetlenül”, ezért is örül neki, hogy ezt megmutatták most, mert „ez egy női film”, „nagyon erős női karakterekkel”. (A közönséget ettől még továbbra is látványosan jobban mozgatta Thuróczy és Anger megjelenése, miközben a stáb felvonult a vetítés utáni tapsolás alatt.)
A beszélgetést Veiszer természetesen azzal a kihagyhatatlan ziccerrel indította, hogy Bróker Marcsit a Viszkishez hasonlította és „szerethető népmesei karakternek” nevezte a karcagiakat milliárdokkal megkárosító nőt. Majd azt is megtudhattuk, hogy D. Sándorné – pontosabban ahogy a készítők hivatkoztak rá: Marika – részben amiatt egyezett bele a készítőkkel való beszélgetésekbe, mert „tetszett neki a Viszkis-film”, illetve mert „szerette a Rapülőket”, így hajlandó volt reagálni Geszti Péter feleségének megkeresésére.
Az, hogy Herendi mennyire nincs képben, azután derült ki, hogy Veiszer Alinda megkérdezte, a sorozat elkészülte „a börtönhierarchiában hogyan fog hatni Marcsi szerepére”, majd a rendező jelezte, hogy ő erre nem gondolt, aztán megkérdezte, hogy amúgy nem házi őrizetben van-e, végül rácsodálkozott, hogy a nőt, akiről az általa rendezett sorozat szól, már lassan két évvel ezelőtt jogerősen is börtönbüntetésre ítélték.
De megtudhattuk még, hogy Marika amúgy „nagyon jó szendvicseket csinál” és „ő egy szerethető ember”. Fazekas Máté egyenesen úgy fogalmazott, hogy ő „megkönnyezte”, ahogy beszélt. „Levett a lábunkról” – mondta a milliárdokat elcsaló nőről.
„Úgy érzem, hogy egy szerethető karaktert faragtunk Bróker Marcsiból, úgy, hogy nem menti fel a sorozat” – ezt már Herendi mondta, aki szerint ez a sorozat egy „nagyon emberközpontú családi drámává vált”, és miután „nagyon hatásos tud lenni egy ilyen sorozat, ilyen szempontból Bróker Marcsi nem fog rosszul kijönni ebből”. Szerinte a sorozat inkább szól arról, hogy „mit okozott Marcsinak ez a tevékenysége, hogy változott a viszonya a gyerekeivel”. Herendit egyébként Ditz Edit hívta rendezni a sorozathoz, mert mint mondja, szerinte „Magyarországon olyan sorozatot forgatni, mint gyorsvonatot vezetni, nehéz rajta maradni a vágányon”.
Veiszer Alinda kérdésére, hogy a károsultak mit szólnak majd a Herendi által említett „szerethető karakterhez”, Fazekas Máté válaszolt, hogy úgy látja, „egy kifejezetten árnyalt képet mutatnak” róla, de azért sikerült elmondania, hogy végső soron őket is behúzta a csőbe. „Beszéltünk gazdasági szakértővel is, hogy megértsük, mit mond, akkor derült ki, hogy semmi értelme annak, amit mond.”
Ditz Edit is Herendihez hasonlóan arról beszélt, hogy nagyon érdekesnek találta a sztorit „egyrészt a kriminális szál miatt”, másrészt mert „felsejlett egy érdekes családi dráma”, illetve mert látta, hogy ezen a történeten keresztül „az emberek hiszékenységéről tudunk beszélni”, és meg tudták mutatni „a vidéket nem egy karikírozott formában, ahogy szoktuk”.
Mondjuk ehhez képest Thuróczy Szabolcs egész karaktere másról sem szólt az első részben, minthogy megmutassák a klasszik vidéki, atlétás, focimmecsen ordibáló, pocakos családapát, aki csak akkor foglalkozik a lánya létezésével, ha az összejön egy ismertebb focistával, akinek jó kocsija van.
„Szerintem sztár lesz Marcsi. Remélem, hogy a Mari ebből pozitívan jön ki emberileg” – ezekkel a gondolatokkal zárta végül a beszélgetést Ditz Edit, mi pedig ezzel választ is kaptunk minden olyan kérdésre, ami azt feszegeti, miért élünk egy ilyen országban.
A Bróker Marcsiról szóló sorozatot az RTL csak ősszel tűzi műsorára, addig még a börtönben ülő D. Sándornénak is várnia kell a sztárrá válással.