A főváros tervei szerint legfeljebb 90 méter magas házak épülhetnének Rákosrendezőn, ahol egy 25 hektáros zöldterületben is gondolkodnak. Az egészen részletes tervek év végéig készülhetnek el. Karácsony Gergely szerint a fő kérdés, hogy a kormány megcsinálja-e azt a fejlesztést, amit az araboknak megígért. Halleluja, jöjjenek – mondta arra a kérdésre, mit szólna Mészáros vagy Tiborcz felbukkanásához.
444: Ki és mikor hívta azzal, hogy a Rákosrendező a fővárosé lehet, mert élhetnek az elővásárlási jogukkal?
Karácsony Gergely: Volt egy megérzésem és követtem a kormányinfót, mert az elmúlt napok kommunikációjából lehetett látni, hogy ez közeleg. Azon picit meglepődtem, hogy ilyen gyorsan megérkezett.
Honnantól kezdte sejteni, hogy ez meglehet?
Onnantól, hogy a nagy kommunikációs ámokfutás után megtalálták a legprimitívebb politikai narratívát: fotózkodtak a szemétkupacokkal és azt mondták, az én felelősségem azokat elvinni.
Éreztem, hogy elkezdték előkészíteni, hiszen jogilag valójában tényleg nem tudtak mit kezdeni az elővásárlási joggal, ezért eljátsszák, hogy partnerek a terület fejlesztésében.
Remélem, ez valósággá válik, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormány és a főváros aktív és jóhiszemű együttműködése nélkül ez a projekt nem fog megvalósulni.
Nem sejt csapdákat?
De, csak csapdákat sejtek. Nem hiszem, hogy paranoiás vagyok, szerintem üldöznek.
Mik lehetnek a csapdák?
Első lépésként például a kormánynak és a beruházónak – jelen esetben a Fővárosi Önkormányzatnak – a szerződés szerint 6 hónapon belül meg kell állapodnia azoknak a konkrét állami beruházásoknak az ütemezéséről és menetrendjéről, amelyek nélkül ez a projekt nem tud megvalósulni.
Ez egy vasúti üzemi terület, szükség van a vasúti infrastruktúra fizikai értelemben vett összehúzására is. Tulajdonképpen az egész projekt értelmét a vasúti infrastruktúra megújítása, illetve az új közlekedési kapcsolatok kiépítése jelenti.
A kormány kétharmados parlamenti döntéssel vállalta, hogy ezeket 800 millió euró értékben megépíti. Erről kell megállapodnunk fél éven belül, és ha ez nincs meg, akkor a szerződés semmissé válik.
Jó irányba mozdult el a projekt, de hogy ezen az úton végigmegyünk-e, még kérdéses.
Mit gondol, a kormány hajlandó lesz tárgyalni a fővárossal, vagy megpróbál kihátrálni az egészből?
A kihátrálás azt jelentené, hogy amit megígértek az arab beruházónak, azt nem tartják be a főváros felé.
Ez azért szerintem elég ciki, ezért ezt a mondatot így soha nem fogják kimondani, de kétségtelen, hogy a szerződés szövegében explicit benne van, hogy ha 6 hónapon belül nincs megállapodás, akkor a megállapodás semmis. Mi visszakapjuk a foglalónkat, a budapestiek meg nézhetik tovább a szeméthegyeket.
Kértek már időpontot Lázár Jánostól?
Több körben kértem. Folyamatosan egyeztetjük azt az időpontot, amit folyamatosan lemondanak.
Vitézy Dávid megy önnel?
Ez egy érdekes tárgyalástechnikai kérdés. Lehet, hogy Dávid jelenléte egy kicsit megnehezítené, hogy kompromisszumokra jussunk, mert a személyes viszonyok elég mélyre mentek.
Bár én is jó úton haladok, hiszen kaptam már Lázár Jánostól néhány olyan megjegyzést, amit kénytelen voltam legalább azzal az éllel visszavágni, mint amilyen éllel jött felém.
Mi lesz a Stocktonnal? Nekik is van elővásárlási joguk, nem tudni, hogy erről lemondanak-e vagy sem. A főváros kapott bármilyen jelzést?
Hivatalosan erről nem tudunk semmit. A Kormányinfón Gulyás Gergely azt a bennfentes információt árulta el, hogy a Stockton nem fog élni az elővásárlási jogával.
Nyilván pontosan tudhatja, hiszen egy miniszter, aki ebben a cégben is érintett, ott ül a kormányban. Tehát első kézből lehetnek információi, nekünk nincsenek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf vitatja, hogy lenne érintettsége, ami amúgy áttételes.
Én meg azt vitatom, hogy vitatja.
Mi az elképzelésük a Stocktonnal? Megpróbálják őket kivásárolni vagy maradhatnak a területen?
Az egy érdekes politikatörténeti anekdotikus elem, hogy hogyan szerezhet valaki így beékelődve magántulajdont egy állami területen.
Nem véletlenül került két körben Habony Árpád és Szalay-Bobvrovniczky Kristóf érdekkörébe ez a terület. Mindkétszer valamilyen bennfentes információ alapján lehetett tudni, hogy az állam ezzel kezdeni akar valamit.
Ideális esetben nyilván a jogszabályoknak megfelelően ki kellene sajátítani, vagy meg kellene vásárolni ezt a viszonylag kis területet, de sokkal nagyobb megoldandó problémáink vannak annál, mint hogy mi legyen ezzel.
Ha ők bent maradnak, attól függetlenül meg tud valósulni a fejlesztés?
Persze. Elég hülyén fogunk kinézni, ha lesz ott egy foghíj, de remélem, hogy ezt majd megoldjuk.
Ennél sokkal nagyobb kihívás az, hogy az állam megvalósítsa a vasúti infrastruktúra beruházásokat. Ki kell takarítani a területet, utána lehet meghirdetni azt.
A kitakarítás is érdekes kérdés: a főváros részben vitatja, hogy ez kinek a dolga. A szerződés szerint erről külön megállapodást kötnek, de az is benne van, hogy a vevő elállhat a szerződéstől, ha ez többe kerül, mint a vételár fele. Ebből következően mégis vállalták az arab befektetők, hogy kitakarítják, nem?
A szerződésben az van, ahogy ön is pontosan említi, hogy erről külön meg kell állapodni, és hogy a beruházó maximum 25 milliárd forint értékben vállalja a költségeket.
Mi is tudjuk vállalni, hogy meg kell állapodni és nem költünk többet 25 milliárdnál.