Horvátországban pénteken életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot. A szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban fogják büntetni.
Az országban decemberben 4,5 százalékos volt az éves infláció az Eurostat szerint, ami az eurózónán belül a legmagasabb értéket jelentette, de az egész EU-ban is a harmadik legmagasabb volt a román (5,5%) és a magyar (4,8%) után. Az árak januárban tovább gyorsulva emelkedtek, az előzetes adatokban 5 százalékos januári éves infláció szerepel.
A kormány három előírást fogalmazott meg a kereskedőknek:
a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani;minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket, amit árstoppal értékesítenek, és ha a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani;
a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopról.
A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek 3000-től 30 ezer euróig terjedhetnek (átváltva ez 1,2-12 millió forint).
Közben a „Halo, inspektore” elnevezésű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltok ellen. Ez a harmadik péntek, hogy azt kérik a polgároktól: semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre. Emellett szombattól egy hétre a Konzum horvát üzletlánc bojkottját is meghirdették (online szavazáson választhatták ki a boltot a vásárlók), továbbá az összes boltnál forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.
Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint ötven százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest. A második pénteken ez az adat már csak negyven százalék körüli volt. Szakértők szerint az várható volt, hogy a második pénteken már kevesebben csatlakoznak a felhíváshoz, egyrészt mert némileg alábbhagyott a lelkesedés, másrészt mert az embereket megzavarta ez a sok bojkott, de úgy vélték: még mindig jelentős számú ember reagált a kezdeményezésre. (MTI)