Másfél órás interjút készített Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Piers Morgan. A magyar idő szerint kedd éjszaka megjelent videóban Zelenszkij többek között beszél arról, milyen feltételekkel lehetnek Ukrajnában választások, és felszólítja Tucker Carlsont, hogy ne legyen tovább Putyin orosz elnök seggnyalója (ez a két részlet nem került be az interjúról készített szerda reggeli MTI-feldolgozásba). Az Independent és a Kyiv Independent összefoglalói szerint az alábbi fontos és érdekes kijelentések hangoztak el az interjúban:
Választásokat csak azután tarthatnak Ukrajnában, hogy feloldották a hadiállapotot, és Ukrajna nemzetközi garanciákat kapott arra, hogy Oroszország részéről nem éri újabb agresszió. „Nekünk a demokrácia rendkívül fontos, a választások rendkívül fontosak”, de alkotmányjogi és technikai-gyakorlati problémái lennének most annak, hogy lebonyolítsanak egy választást, pl. hogyan szavaznának a fronton lévők, a háború miatt elmenekültek vagy a megszállt területeken élő ukránok szintén milliós tömege.
Tucker Carlson ne nyalja tovább Putyin seggét, fejezze be azt, hogy az orosz elnöknek dolgozik – üzente Zelenszkij a republikánus jobboldal influenszerének, aki választást betiltó diktátornak nevezte őt (Carlson tavaly Budapesten Orbánt kérdezte, Moszkvában interjúzott Putyinnal, ami olyan remekül adta vissza a Kreml narratíváját, hogy az orosz iskolák egy részében edukációs célra kell használni, és Szijjártó Péter legendás barátjával, Szergej Lavrovval is csinált egy masszívan alákérdezős interjút).
Az ukrán elnök szerint Carlsonnak mélyebben meg kellene értenie, hogy mi történik Ukrajnában. Zelenszkij szerint az amerikai influenszer egy az egyben Putyin narratíváját adja tovább az ukrajnai helyzetről: „Putyinnak van egy narratívája a választásokról, az én legitimációmról, a diktatúráról. Egy olyan emberről beszélünk, aki 30 éve van hatalmon!”
Arról is beszélt: Ukrajna készen áll arra, hogy véget vessen a háború „forró szakaszának”, és „jobban vágyik a békére, mint bárki a világon”. De erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége annak érdekében, hogy Putyin ne kezdjen újból háborút „két hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva”. Szerinte is diplomáciai útra kell terelni a rendezést, és Ukrajna kész részt venni egy olyan tárgyalási formulában, amelyen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Európa is jelen van.
Szerinte a leggyorsabban úgy lehet áttérni a konfliktus diplomáciai rendezésére, ha Ukrajna már ma garanciákat kap arra, hogy csatlakozhat a NATO-hoz. Arra a felvetésre, hogy Putyin éppen a NATO keleti bővítésére hivatkozva indította el a háborút, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, úgy fogalmazott: az orosz elnök már akkor elkezdte az Ukrajna elleni katonai fellépést a Krím 2014-es elfoglalásával, amikor még nem volt szó Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról.
Beszélt a szankciókról is: szerinte ha most feloldanák az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat, az növelné egy újabb orosz invázió kockázatát. Szerinte ugyanis Putyin nagyon fél attól, hogy az orosz gazdaság összeomlik, és attól is, hogy az oroszok ezután szembefordulnak vele és akár a hatalmát is elveszítheti. Ezért a háború befejezéséhez szükséges, hogy a nagyhatalmak diplomáciai és gazdasági lépéseket tegyenek Oroszországgal szemben.
Azt is mondta: Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Ukrajna az 1994-es Budapesti memorandum alapján nem mond le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után a területén maradtak. „Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért”, miközben szerinte az országnak NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladása fejében.