Január 23-án több száz magyarországi iskolában volt bombariadó: az ismeretlen elkövető az orosz Yandex platformját használva küldött ki egyenlevelet számos intézménynek, melyben többek között Allahra hivatkozva közölte, hogy az iskolában bombát helyezett el.
A bombafenyegetés, illetve a közel 300 iskolában leálló tanítás híre érthető módon komoly felfordulást okozott országszerte, és a kialakult helyzetre persze a politikusok is rárepültek. A kormánypárti oldalon egymást érték a bombariadót és az illegális migrációt, illetve az abból fakadó terrorveszélyt összekötő megszólalások, Szijjártó Péter például úgy fogalmazott, hogy „minden ilyen fenyegetés csak újabb megerősítés arra nézve, hogy a nyomásgyakorlás ellenére ragaszkodni kell ahhoz, hogy illetéktelenek ne léphessenek be az ország területére”.
Az összemosásnál jóval tovább jutott a kormánypárti médiagépezet: a közmédia híroldala például már pár órával a tömeges bombariadóról szóló első hírek megjelenése után a „biztonságpolitikai szakértő” Nógrádi Györgyöt kérdezte a történtekről, aki elmondta, hogy mivel Magyarországon „minimálisnak mondható a migránsok száma, ezért a veszély csekély”, de mint fogalmazott „a biztonságunkért felelős szervezeteknek az összes fenyegetést komolyan kell venni, még akkor is, ha azok mögött nincs valós szándék, hiszen Magyarország nem vesz részt a közel-keleti harcokban, területén pedig nincs komoly migrációs hátterű népesség.”
Majd azzal zárta, hogy „az ügynek politikai üzenete is van, hiszen azzal, hogy országos szinten több iskolát is ki kell üríteni, a lakosság azzal szembesülhet, hogy hazánkban terrorveszély van”.
Az Origó ugyanezen a napon a rendszeresen oroszpárti narratívát közvetítő Georg Spöttlét kérdezte, és már a cikk címében hangsúlyozták: „Radikális iszlamista állhat a magyarországi iskolai fenyegetések mögött”. Az interjú ezzel a felütéssel indult:
„– Az iskolákhoz eljuttatott levél néhol magyartalan. Fordító vagy a ChatGPT is szerepet játszhatott a megírásában?
– Egy kicsit van egy ChatGPT-s beütése vagy esetleg fordítóval készülhetett, arra is gondoltam, de van benne nyilvánvalóan egy iszlamista retorika. ”
Spöttle kevéssel később már eljutott odáig is, hogy abban már egészen biztos, hogy „nem angolról, hanem arabról fordították a levelet magyarra.” Majd pár kérdéssel később Spöttle maga is felvetette a lehetőséget, hogy a levelet esetleg csak egy diák írta, de aztán el is vetette ezt a forgatókönyvet:
„Én a retorikájából úgy vélem – nincs nálam a bölcsek köve, értelemszerűen, – abból kiindulva, hogy beszéltem élőben iszlamistákkal, hallgattam ki őket, elég sokat vagyok a Közel-Keleten, és azért ez a retorika úgy valahogy stimmel mindazzal.
És ahogy az email-cím is, közülük sokan szintén együgyűek, rengeteg gyűlölettel. Nem tanult emberekről beszélünk, tehát nem politológiát, vagy más egyetemet végzett személyek, hanem általában 4-5 osztályt végeztek épphogy írni-olvasni tudnak, ráadásul fanatizálták őket, egy intelligens embert pedig nehéz fanatizálni.”
Január 23-án a közmédia portálja beszámolt arról is, hogy a nagy hírügynökségek nyomán a világsajtó is megírta a magyarországi tömeges bombariadók történetét, de a hirado.hu szerkesztői nem lehettek elégedettek a francia AFP, az amerikai AP és a kínai Xinhua tevékenységével, mert cikküknek az
„Elhallgatott iszlamista szál – így számolt be a világsajtó a magyarországi terrorfenyegetésről” címet adták.
Ám mint kedden kiderült, esélyesen azok jártak el helyesen, akik nem hangsúlyozták annyira az iszlamista szálat: a Nemzetbiztonsági bizottság ülése után Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke ugyanis azt közölte, hogy a titkosszolgálatok szakmai következtetései alapján zavarkeltés volt a célja az iskolákat ért bombafenyegetésnek, és a mostani adatok szerint ezek nem köthetők iszlám radikálisokhoz.
Ez azonban olyan információnak bizonyult, ami már nem fért be a fideszes médiába. Szerda délelőtti keresésünk alapján a hirado.hu oldalán a bombariadó szóra keresve nem találtuk nyomát, hogy beszámoltak volna arról a fejleményről, hogy mégsem iszlamista radikálisok fenyegethették meg a magyar iskolákat, és ugyanez a helyzet a kvázi kormánylap Magyar Nemzet és az Origó esetében is. Biztosra akartunk menni, így kerestünk Sas Zoltán és a Nemzetbiztonsági bizottság nevére is, de hiába. Pedig Sas szavai nemcsak a Facebook-oldalán voltak olvashatóak, a Jobbik közleményeként az MTI-ben is megjelentek.
Keresés közben előkerült viszont a Magyar Nemzet korábbi cikke, amit még a bombafenyegetések idején írtak, arról, hogy Budai Gyula azt üzente Magyar Péternek: „aki az iskolai bombafenyegetést is politikai célra használja, annak takarodó van a közéletből!”