2022 februárjában az Ukrajna elleni orosz invázióval – több mint 80 év után – a második világháború óta először tört ki hivatalosan államközi háború Európában. A konfliktusban két, harcászatilag rendkívül fejlett fél néz szembe egymással, a legmodernebb eszközökkel vívott küzdelem pedig a laikus számára néhol egészen sci-fibe illő, nem kis részben a példátlan mértékű drónhadviselés miatt.
A videómegosztó platformokon, híroldalakon és egyéb felületeken a téma iránt kevéssé érdeklődők is találkozhatnak videókkal
tankokra gránátot dobó és lövészeket támadó repülő eszközökről,
távirányítású öngyilkos vízi járművekről
vagy éppen tüzet lövellő gépekről.
Az International Centre for Defence and Security szerint 2024 decemberéig az ukrán erők több mint egymilliós gyártási célt tűztek ki – melyet aztán jócskán túlléptek –, de az orosz fél is előszeretettel használja az ilyen eszközöket.
Hogyan váltak a drónok a harcászat meghatározó kellékévé, milyen feladatokat látnak el az ukrajnai konfliktusban, illetve miként formálhatják a jövő háborúit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Dr. Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával.
JOSE COLON / ANADOLU / AFP Két drón repül orosz állások ellen egy ukrán védelmi állásból az orosz határ közelében, az ukrajnai Harkiv Oblasztban 2025. január 16-án.
Százéves múlt
A drón kifejezésről a többség békeidőben a gyönyörű tájak és szabadtéri rendezvények megörökítésére, illetve egyéb civil célokra használt apró, távirányítású repülő eszközökre asszociál, holott a technológiát – sok más, ma már a hétköznapi életben is alkalmazott megoldáshoz hasonlóan – eredetileg hadiipari céllal fejlesztették ki. Bár a legmodernebb technika részének tekintjük őket, a drónok valójában igen komoly múltra tekintenek vissza.
Kemény János szerint már az első világháborúban – az amerikai Kettering Bug repülő torpedó képében – is volt nem túl sikeres próbálkozás pilóta nélküli járművek használatára, a második világháború alatt pedig már megjelent a primitív előd, a német fejlesztésű V–1 szárnyas bomba, amely viszonylagos pontossággal csapódott be.
A vietnámi háború során az amerikaiak kis felderítő eszközökkel is kísérleteztek, ezek bizonyos útvonalak fölött elrepülve készítettek felvételeket, majd visszafordultak, hogy aztán a felszínen begyűjtsék őket
– mondja a 24.hu-nak a szakember. Utóbbi volt a Ryan AQM-91 Firefly.
Az 1990-es évektől aztán a drónok elkezdtek nagyobb tömegben is megjelenni a harctereken, kezdetben felderítési feladatokat látva el, folyamatos felülnézeti képet biztosítva a katonai egységeknek. „Az évtizedben az Egyesült Államok és Izrael révén megkezdődött az első példányok felfegyverzése is – megnyitva az utat az újabb lépések előtt. A 2003-ban indult iraki háborúban már az al-Káida, majd Szíriában az Iszlám Állam is kísérletezett civil drónok átalakításával, akkor még kevesebb eredménnyel” – eleveníti fel a kutató.
Az eszközök harci értékét többek között kioldható és ledobható gránátok révén igyekeztek növelni. Az ötlet egyáltalán nem új keletű, ám igazán csak az elmúlt időszakban,
Fontos persze, hogy a dróntechnológia rengeteget fejlődött az utóbbi években, az akkumulátorok és a hajtóművek szempontjából például jelentős teljesítménybeli ugrás következett be. Ezzel megnőtt a civil eszközök teherbíró képessége, hatótávolsága és repülési ideje, ezek a tényezők pedig a katonai alkalmazhatóság szempontjából is lényegesek.
Ezzel párhuzamosan a harcászati jellegű kutatási-fejlesztési folyamatok is tovább haladtak, megteremtve a lehetőséget a korábban példátlan mértékű katonai alkalmazásra.
DELIL SOULEIMAN / AFP A kurd Népvédelmi Egységek (YPG) egyik tagja drónt reptet a szíriai Ráka város al-Dariya nevű városrészének egyik állásánál 2017. június 18-án, az Egyesült Államok által támogatott, az Iszlám Állam (IS) bástyájának visszafoglalására indított offenzíva során.
Civil eszközből tűzokádó sárkány
Kemény János szerint a civil drónok az évek során apránként váltak egyre jobb és jobb eszközzé a megfigyelésben, valamint a tűzkorrigáló feladatok ellátásában – utóbbi részeként a becsapódás drónos felmérésével a tüzérek végezhetnek pontosításokat a következő lövés előtt. Idővel a kézigránátokkal vagy aknavető gránátokkal zajló felfegyverzés hatékonysága is látványosan nőni kezdett, így harckocsik ellen is bevethetők lettek.
Az egyszerű hobbidrónoktól kezdve a nagyobb teljesítményű, agrárfelhasználásra gyártott darabokig rengeteg eszközt kezdtek el militarizálni Ukrajnában. Alapvetően a teherbírástól függ, hogy az adott eszközt milyen katonai célokra alkalmazhatják, egy kifejezetten ipari drón például jó eséllyel többet bír
– nyilatkozza lapunknak a szakember.
The post Sárkányok és robotizált roham: így lettek az ukrajnai háború főszereplői a drónok first appeared on 24.hu.