Az elmúlt néhány nap felerősödtek a január 27-én megindult földrengések az Égei-tengeren lévő Szantorini sziget közelében, több mint 200 földrengés pattant ki a hétvégén, több tucat esetben ezek erőssége meghaladta a 4-es magnitúdó fokozatot.
A rengések a szigettől északkeletre, mintegy 20-30 kilométer távolságban pattannak ki, a hipocentrum, azaz a kőzetelmozdulás mélysége többnyire 2 és 10 kilométer közötti, de van néhány nagyobb fészekmélységű rengés is. Szantorini nevét hallva a legtöbben a 3650 évvel ezelőtti vulkánkitörésre gondolnak és a jelenlegi földrengésrajt is automatikusan egy esetleges ilyen esemény előjeleként veszik. A földrengések elemzése és a földtani háttér azonban ezt nem támasztja alá, ugyanakkor megnyugvásra sem ad okot: ez a térség,
– írja a 24.hu-nak megküldött elemzésében Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Kőzetlemezek mozognak, ütköznek
Az Égei-tenger medencéje és annak környezete Európa leginkább földrengés veszélyeztetett területe, ahol akár 8-as magnitúdójú földrengés is előfordulhat és ahol szinte nincs nap, hogy valahol ne pattanjon ki egy földrengés. Ennek két fő lemeztektonikai oka van:
Az Afrikai-kőzetlemez északi irányú mozgása és északi irányban az Eurázsiai-kőzetlemez alá való bukása (szubdukciója), valamint az alábukó kőzetlemez lassú hátragördülése, a szubdukciós ív hátrálása. Ez az Égei-tenger medencéjének déli részét érinti leginkább.
Az Anatóliai-kőzetlemez nyugati irányú mozgása a hírhedt Észak-Anatóliai törészóna mentén, ami szintén széthúzásos, azaz extenziós feszültséget kelt. Ez alapvetően az Égei-tenger északi medencéjére van fő hatással. A jelenlegi földmozgások alapvetően az első eseménysorral kapcsolatosak.
Az Afrikai-kőzetlemez nagy sűrűségű óceáni-típusú, azaz bazaltos földkéregből és az alatta lévő harzburgitos földköpeny kőzetből felépülő anyaga bukik a szilárd, de képlékenyen viselkedő földköpenybe. Ez egy íves vulkáni övet hozott létre a peloponnészoszi Sousaki-Methana vulkánoktól, Milos, Szantorini vulkánokon keresztül Nisyrosig. Az alábukó kőzetlemez nagy sűrűségű, ezért a kőzetlemez nem sekély szögben nyomul bele a földköpenybe, hanem közben süllyed is és ez egy hátragördülő mozgást jelent, aminek eredményeképpen az alábukás helye lassan dél felé mozog.
Ez pedig húzza magára a felette lévő kőzetlemezt, amiben az alábukás övvel párhuzamos csapásban, arra merőlegesen széthúzásos feszültség alakul ki, ami normál vetők menti lezökkenéseket, elmozdulásokat, ezzel földrengéseket okoz és mély árkokat alakít ki a tengeralatti felszínen. Szantorini is egy ilyen földtani helyzetben található.
Vulkánkitörések
A Kréta sziget térségében húzódó alábukási zóna előterében található a délnyugat-északkeleti csapású Christiana-Szantorini-Kolumbo vulkáni zóna, ami egy 100 km hosszú, 45 km széles árokban helyezkedik el. Az árok két oldalán jelentős normál vetők okozta lezökkenések, meredek, akár több száz méteres tengeralatti sziklafalak vannak. A vulkáni öv kialakulása tehát a szubdukció okozta extenzióhoz kapcsolódik, a vulkáni működés pedig az alábukó kőzetlemez feletti földköpenyben zajló magmaképződéshez köthető.
A Christiana már egy inaktív vulkán, a Szantorini egy potenciálisan aktív, bár jelenleg szunnyadó vulkáni rendszer, itt az utolsó vulkánkitörés 1950-ben történt. Tőle északkeletre van a tengeralatti Kolumbo és még 24 további vulkán, ahol 1650-ben volt az utolsó vulkánkitörés. A jelenlegi földrengésraj tehát ebben a tektonikus árokban történik, ahol az elmúlt száz évben vulkáni működés és földrengés is okozott halálos áldozattal járó eseményt.
1650-ben a tenger alatti Kolumbo vulkán kitörése 70 ember halálával járt, amiért elsősorban a kitörés során kiáramló vulkáni gázok és a kitörés során történt víz alatti lejtőomlás miatti szökőár (ez Szantorini szigetén mintegy 20 méter magas hullámot okozott) voltak a felelősek. A vulkánkitörés több fázisban zajlott, közben volt egy kis idő, amikor egy piciny sziget is kialakult, de ezt aztán a tengerhullámok gyorsan elmosták. A vulkánkitörést riolitos magma felszínre robbanása okozta, több mint 5 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag jutott a felszínre és egy jelentős méretű vulkáni felépítmény alakult ki a tenger alatti felszínen.
A közelmúltbeli kutatások kimutatták, hogy jelenleg is van olvadéktartalmú magmatározó a Kolumbo alatt 7-12 kilométer mélyen, sőt ennek felső részén az kőzetolvadéktartalom jelentősnek mondható. A víz alatt számos helyen van komoly szén-dixoid gázkiáramlás, ami szintén komoly veszélyforrást jelent. 2011-2012-ben volt egy jelentős vulkanotektonikus földrengésraj a Kolumbohoz köthetően, amit mintegy 14 millió köbméter magma felnyomulása okozott a földkéregben és ez vagy 10 centiméter felszínemelkedéssel is járt.
Vulkánkitörés ekkor azonban nem történt, bár jelezte, hogy ez egy élő vulkáni rendszer. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a kőzettani és geokémiai kutatások rámutattak arra is, hogy a Kolumbo és a Szantorini két különböző vulkáni rendszer, eltérő összetételű magma van a földkéregbeli magmatározóban, közöttük nincs kapcsolat.
Földrengések
A térség kiemelten veszélyes a tektonikus-eredetű földrengések miatt is. Az 1956 júliusában kipattant 7.5 magnitúdójú Amorgos földrengés, majd az azt követő 6.9 M földrengés egy normál vető menti elmozdulásra, majd az alábukó kőzetlemezben történt kőzetmozgásra vezethető vissza. Az Amorgos földrengés intenzitása meghaladta a 7-es fokozatot, azaz több száz kilométeres körzetben érezték és okozott károkat. Mintegy 8-10 méteres elmozdulás, lezökkenés történt az Amorgos vető mentén, 52 ember halt meg, több mint százan megsebesültek, 3000-nél több épület rongálódott meg súlyosan.
A földrengés a vízalatti meredek felszínen egy jelentős földcsuszamlást okozott, ami szökőárat indított el, ez Amorgos sziget délnyugati részén 20 méter magas hullámot okozott. 13 perccel később jött a 6.9 M földmozgás, ami viszont 140 km mélyen, az alábukó kőzetlemezben történt.
Több forgatókönyv lehetséges
A fentiekből kiviláglik, hogy ez a térség a Föld egyik legaktívabb területe, ahol földrengések, vulkánkitörések és vulkáni gázok kiáramlása is komoly gondot okozhatnak. Most egy ilyen krízishelyzet alakult ki, amiben fontos látni a múlt földtani történéseit, a veszélyforrásokat, hogy felkészüljünk jövőbeli lehetséges eseményekre. Ebben természetesen gondolni kell a legrosszabb forgatókönyvekre is, ami
Ennek az esélye bár nem nagy, de mégis fontos erre is számítani. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a földrengésraj, hasonló erősségű földmozgásokkal folytatódik, majd abbamarad. Végül nem zárható ki az sem teljesen, bár jelenleg ennek a legkisebb a valószínűsége, hogy a földkéregben magma nyomul fel és ez okozza a földrengésrajt. A helyzet kritikus és szükséges a folyamatos figyelem és értékelés, amit a görög szakemberek végeznek, beleértve a lakosság tájékoztatását, illetve biztonságos helyre való szállítását.
A Tűzhányó blog Facebook-csoportban Harangi professzor és kollégái folyamatosan követik és elemzik az eseményeket.
The post Santorini: nagy erejű földrengés és szökőár is jöhet first appeared on 24.hu.