Folyamatos megfigyelés alatt tartja az ENSZ azt az aszteroidát, amely az előzetes becslések szerint 2032-ben a Földbe csapódhat – írja a BBC. Az Európai Űrügynökség (ESA) úgy nyilatkozott, az égitest szinte biztosan elkerüli bolygónkat, de egyelőre nem zárhatjuk ki teljesen az ütközés lehetőségét.
Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, a 2024 YR4 nevű aszteroida jelenleg körülbelül mintegy 43 millió kilométerre van tőlünk, ám 2032. december 22-én nagyon közel kerül a Földhöz.
Ez meglehetősen csekély, ezért a tudósok nem is aggódnak miatta. Mint mondják, az ilyen veszélyek általában elmúlnak, amint képesek pontosabb számítások elvégzésére. Ez történt 2004-ben is, amikor egy Apophis nevű aszteroida becsapódási esélyét 2,7 százalékosra becsülték, később azonban – további megfigyeléseknek köszönhetően – ez a szám nullára módosult.
Ameddig azonban nem zárhatjuk ki teljesen az ütközést, addig komolyan kell venni egy ilyen fenyegetést, és készülni rá.
Körülbelül ekkora lehetett az az égitest is, amely az 1908-as tunguszkai eseményt okozta. A tunguszkai meteor akkora robbanást idézett elő, amelynek ereje – utólagos becslések szerint – 1500 Hirosimára ledobott atombombáéval ért fel.
Universal History Archive / Universal Images Group via Getty Images A tunguszkai meteor pusztítása. 40–50 kilométeres körben mindent letarolt, 8 millió fát döntött ki, minden állat szénné égett. A robbanást még 500 kilométerrel arrébb is érezték.
Éppen ezért minden 50 méternél nagyobb égitest észlelését, amely 1 százaléknál nagyobb eséllyel érheti el a Földet, biztonsági intézkedések sorozata követi. Előszöris összeült az ENSZ két kompetens szervezete, az ESA által irányított Űrmisszió Tervezési Tanácsadó Csoport (SMPAG), illetve a NASA vezette Nemzetközi Aszteroidafigyelmeztető Hálózat (IAWN), hogy megbeszéljék a lehetséges forgatókönyveket.
A szervezetek egyelőre folyamatos megfigyelés alatt tartják a kisbolygót, amely azonban jelenleg egyenes vonalban távolodik a Földtől. Feltehetőleg 2028-tól válik majd újra láthatóvá, ekkor végezhetnek a szakértők újabb számításokat. Amennyiben az aszteroida becsapódási esélye ezután is 1 százalék feletti marad, úgy az SMPAG javaslatot fog tenni az ENSZ-nek a veszély elhárítására.
Az egyik lehetséges verzió ebben az esetben az lenne, hogy egy űrszondát lőnek az égitestnek, hogy eltérítsék. Ez egyszer már sikerült: a NASA DART missziója 2022-ben ilyen módon sikeresen módosította egy aszteroida pályáját.
Jelenlegi ismereteink szerint, ha a 2024 YR4 mégis becsapódna, az északi félteke Egyenlítőhöz közeli részén lépne be a Föld légkörébe. Pontosabban Dél-Amerika északi része, Közép-Afrika, India déli csücske, illetve az Indokínai-félsziget kerülhetne veszélybe.
Robert Lea / Daniel Bamberger / Northolt Branch Observatories
Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy becsapódása esetén olyan nagy pusztítást okozna, mint a tunguszkai meteor, a rombolás mértéke ugyanis az égitest mérete mellett annak felépítésétől is függ. Az aszteroidák állhatnak kőből, fémből, illetve a kettő kombinációjából is, összetételük pedig nagyban befolyásolja, hogy hogyan viselkednek légkörbe lépésük után.
Az égitest pontos összetételét egyelőre nem ismerjük, a tudósoknak ennek megállapítására is csak 2028-ban lesz lehetőségük, amikor az égitest 8 millió kilométeres közelségünkbe ér.
The post Így készül az ENSZ a potenciálisan Földbe csapódó aszteroidára first appeared on 24.hu.