Egy lepukkant telephely, olyan, mintha évek óta nem működne ott semmi. A telek frontja a Tatai úton van, sehol egy céglogó, a kapu zárva, a csengőt hiába nyomjuk, még egy biztonsági őr vagy egy kutya sem bukkan fel. Balról a Rákos-patak, jobbról egy másik, ugyanolyan lepukkant telephely határolja az ingatlant, a telek végében pedig vasúti töltés fut, rajta sínekkel.
Így néz ki most az egyik olyan ingatlan, ami miatt balhé van a „mini-Dubaj” projekt körül. Ez nem a főváros elővásárlási jogát megalapozó telekrész, hanem az egyetlen magántulajdonú ingatlanrész a nagy területen. Ennek tulajdonosának ezáltal szintén van elővásárlási joga a területre, és még ki tudja, milyen jogcímeken húzhat esetleg hasznot a jövőbeni beruházásból.
Felmászunk a vasúti töltésre, hátha onnan észreveszünk valami mozgást a hátsó udvarban, ahová a Tatai útról nem látni be. De minden ajtó és kapu zárva, egyetlen autó sem parkol bent, sehol egy raklap, semmi sem utal arra, hogy ez nemrég egy működő csarnok volt.
Pedig az volt. Ezen a Tatai út 15-ös számon álló telken nemrég még egy árnyékoló-, függöny- és karnisgyártó családi vállalkozás készítette és mutatta be az áruját a vevőknek.
„Állandó volt itt a jövés-menés, kamionok parkoltak be, fordultak ki”, mondja a szemközti autószerelő műhely egyik munkatársa. Azt mondja, emlékei szerint még decemberben is a szokásos üzem ment. Aztán egyik napról a másikra minden eltűnt, leszerelték a logókat is. A kapunál utalás sincs arra, hogy pár hete kik voltak itt, csak a szomszéd épület falára felszerelt nagy pvc-reklámok maradtak, amelyek útba igazítják az érdeklődőt, valószínűleg azt nem tudták hirtelenjében lekapni a munkások. „Annyira hülyék, nem értem, miért nem írták ki legalább egy A4-es lapra, hogy hova költöztek”, gondolkodik hangosan a szerelő.
A telek alig 1 százalékát kitevő terület (a tulajdoni lap szerint összesen 5860 négyzetméter a 626482-ből) egykor az államé volt, majd 2006-ban a Volánbusz kapta meg, és gyorsan tovább is adta egy ingatlanforgalmazó Kft.-nek. De akkor már régen ott működött a karnisgyártó cég, 1996-tól ez volt a telephelyük. Egy 2000-es Lakáskultúrában közzétett hirdetésükben is ezt adták meg a vállalkozás címeként.
A helyszínválasztás talán nem volt véletlen: a családi cég vezetője Molnár Gyula olimpikon birkózó, a moszkvai olimpia 7. helyezettje, aki a Ganz Mávagban sportolt, majd 1985-1994 között a BVSC szakosztályvezetője volt, amelynek csarnoka ott van pár méternyire, a patak másik partján, a Tatai út 79-85-ben.