Tavaly 11,574 milliárd euró többlettel zárt a magyar külkereskedelem, ez a valaha volt legjobb egyenleg, soha korábban még csak 10 milliárdot sem érte el a többlet. A KSH által hétfőn közzétett adatokból látszik, hogy már a 2023-as is kiemelkedően magas többlet volt – addig csak egyszer, 2016-ban volt magasabb –, de ez nőtt még további csaknem 28 százalékkal tavaly.
A Portfolio összesítése szerint a tavalyi külső egyensúlyi folyamatokat alapvetően három fontos tényező befolyásolta: az egyik az, hogy az év végi enyhe drágulás ellenére alacsonyan maradtak a gázárak – részben ennek is köszönhető, hogy a december havi egyenleg többletes volt az előző három évi negatívum után –, a másik az, hogy a külpiacok hanyatlása miatt visszaesett az export, és végül: hatalmasat zuhant a beruházási célú behozatal, és mérsékelt maradt a fogyasztási célú behozatal is.
A külkereskedelem teljesítményét látva több tényező miatt sincs okunk a felhőtlen örömre. Az egyik a beruházási import hanyatlása, ami korántsem jó hír, de miután az első háromnegyed évben 14,2 százalékkal estek vissza a beruházások, egyáltalán nem meglepő.
Szintén aggasztó, hogy a rekordot jelentő többlet úgy jött össze, hogy 2020 után tavaly ismét csökkent az ország exportteljesítménye. Erre 2012 óta – a statisztikai hivatal Stadat adatbázisában addig visszamenőleg találtunk adatokat – csak egyszer, a covid-járvány első évében, 2020-ban volt példa.
A jelentős többlet így abból adódik, hogy nagyot zuhant a behozatal. Bár a mínusz 5,7 százalék már kisebb visszaesés, mint a 2023-as, 7 százalékot meghaladó csökkenés volt, de így is azt eredményezi, hogy az egymást követő második évben mérséklődött az import. Ráadásul az év végén különösen nagy volt a visszaesése: decemberben 7 százalékkal maradt el a 2023. decemberitől.