A 21 Kutatóközpont 2024 decemberében tette közzé kutatását, melyet a PATENT Egyesülettel közös kezdeményezésük részeként végeztek, hogy felmérjék a magyar nők reproduktív egészségét érintő egyenlőtlenségeket – kiemelve a sürgősségi fogamzásgátló tablettához való hozzáférést és annak akadályait -, valamint a reproduktív jogok társadalmi megítélését.
„Olyan, mintha bűnt követnék el azzal, hogy én döntök a saját testemről.”
A kutatás a nők tapasztalatai mentén világít rá, hogy habár a magyar társadalom inkább támogató mind az abortuszt, mind a sürgősségi fogamzásgátlást illetően, a gyakorlatban mégis az látszik, hogy továbbra is komoly problémát jelentenek például az esemény utáni tablettához fűződő előítéletek, a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya, és a tabukban gyökerező szégyenérzet a szexualitás kérdése körül.
Ezen kívül jelentősen megnehezíti a reproduktív jogok szabad gyakorlását a női egészségügyi ellátás helyzete, kezdve az orvosok és nőgyógyászok hozzáállásától a megfelelő hozzáférhetőségig. Gyakran a nőket hibáztatják a sürgősségi fogamzásgátló használatáért, amit sokan még mindig felelőtlenségnek gondolnak – miközben a valós tapasztalatok mást mutatnak:
„Nem azért van erre szükség, mert felelőtlenek vagyunk, hanem mert nem szeretnénk gyereket egy olyan élethelyzetben, amikor az még nem fenntartható” – emelte ki például az egyik válaszadó.
A felmérés eredményei összességében azt mutatják, hogy habár a közvélemény inkább támogató a nők önrendelkezését illetően, a gyakorlatban a magyar nőknek továbbra is akadályokkal kell szembenézniük a reproduktív jogaik gyakorlását illetően.
Mik azok a reproduktív jogok?
A reproduktív jogok olyan alapvető emberi jogok, amelyek magukban foglalják a testi autonómiát, a szexuális egészséget és családtervezéssel kapcsolatos szabad döntéshozatalt. Ide tartozik az a jog, hogy nemtől, életkortól, szexuális irányultságtól vagy társadalmi helyzettől függetlenül
mindenki szabadon dönthessen arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett szeretne gyermeket vállalni;
mindenki számára biztosított legyen a megfelelő reprodukciós egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a fogamzásgátlás és a biztonságos abortusz;
mindenki részesülhessen a megfelelő szexuális nevelésben és a megalapozott egyéni döntésekhez szükséges tájékoztatásban.
A 21 Kutatóközpont és a PATENT Egyesület közös kezdeményezésének célja ezen jogok megerősítése és a reproduktív igazságosság előmozdítása Magyarországon. Ennek részeként a PATENT tavaly ősszel petíciót indított a sürgősségi fogamzásgátló vénykötelességének eltörléséért (ezt már közel ötvenezren aláírták). A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis a magyar nők csak recepttel vásárolhatnak esemény utáni tablettát (rajtunk kívül Lengyelország az egyetlen olyan EU-tagállam, ahol vénykötelesek a tabletták). Az abortuszhoz való hozzáférés pedig szintén korlátozott, a legutóbbi, 2022-es, szívhangrendeletként ismert törvénymódosítás értelmében például a beavatkozás elvégzése előtt az anya köteles meghallgatni a magzati szívhangot.
A kezdeményezés részeként egy átfogó kutatást is készítettek, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kormány intézkedései és álláspontja ellenére
a magyar társadalom inkább támogató a nők reproduktív jogai, köztük mind az abortusz, mind a sürgősségi fogamzásgátlás elérhetősége terén;
a kormánypárti szavazók ugyan kevésbé támogatók, a többségük (54%) szerint azonban mégis minden esetben, vagy az esetek többségében legálisnak kell lennie az abortusznak;
emellett az összes válaszadó többsége (55%) inkább nem ért egyet a szívhangrendelettel.
Esemény utáni tabletták és művi terhességmegszakítás
Az esemény utáni tablettának magas a támogatottsága a válaszadók körében, 82 százalék inkább vagy teljes mértékben támogatja, hogy elérhető legyen a tabletta, és még a kormánypártiak 77 százaléka is a hozzáférhetőség mellett tette le a voksát.
Bár az abortusz esetében nagyobb egyet nem értés rajzolódik ki pártpreferencia alapján, összességében szintén inkább a támogató hozzáállás jellemző: a válaszadók 71 százaléka szerint minden esetben vagy az esetek többségében legális kellene, hogy legyen a művi terhességmegszakítás. A Mi Hazánk szavazók a legszigorúbbak: többségük (58%) csak kivételes esetekben tenné legálissá az abortuszt.
A véleményformálásban a pártpreferencia mellett a nem, a vallás, valamint az abortuszhoz és a sürgősségi fogamzásgátláshoz fűződő közvetett tapasztalatok voltak meghatározó tényezők, az eredmények szerint:
habár a kérdések nagy részében a férfiak véleménye nem marad el jelentősen az átlagostól, a nők összességében támogatóbbak a reproduktív jogokat illetően;
mind az abortusz, mind a sürgősségi fogamzásgátlás esetében támogatóbb, akinek a közvetlen ismeretségi körében előfordult már valamely módszer alkalmazása;
a pártpreferenciához képest a vallási meggyőződésbeli különbségek kevésbé eredményeztek eltérő válaszokat: a vallásosak 39, a nem vallásosak 51 százaléka szerint minden esetben legális kellene, hogy legyen az abortusz.
A magyar reproduktív egészségügy helyzete és társadalmi előítéletek
A kutatás három – vegyes, csak férfi és csak női – csoportban végzett beszélgetés, valamint a sürgősségi fogamzásgátlásban tapasztalattal rendelkező nőkkel készített narratív interjúk segítségével világít rá a problémákra, társadalmi mintákra, valamint ezek gyökereire, melyek nagyban befolyásolják a szexuális döntéseket és reproduktív jogok gyakorlását.
A fókuszcsoportokkal végzett és a narratív interjúk összességében arra világítottak rá, hogy a reproduktív jogok szabad gyakorlása Magyarországon akadályokkal terhelt.
Többek között a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya miatt, melynek következménye a témával kapcsolatos alul- vagy félreinformáltság, de problémát jelent a szexualitással kapcsolatos diskurzus hiánya és tabuk, amik hozzájárulnak a szexualitás körüli szégyenérzethez. A fókuszcsoportok mindegyikében felmerült, hogy az iskolai oktatás nem fordít elegendő figyelmet a megfelelő szexuális felvilágosításra.
Ezzel párhuzamosan a család szerepét is hangsúlyozták, ugyanakkor többen kiemelték, hogy még a családokon belül is tabunak számít a szexualitás. „Ha a szülők nem beszélnek róla, a gyerekek máshol keresnek válaszokat, és nem biztos, hogy jó helyen találnak rá” – hangsúlyozta az egyik női megszólaló, de a narratív interjúk egyik résztvevője például így fogalmazott:
„Amikor először menstruáltam, fogalmam sem volt, mi történik. A barátnőimtől kaptam némi segítséget, egy tampont, ilyenek, de az iskolában vagy otthon nem kaptam felvilágosítást.”
Emellett a beszélgetések alapján a magyar társadalomban a reproduktív jogokat korlátozó tényezők közé tartozik még:
a magyar állami reproduktív egészségügy nem megfelelő minősége és elérhetősége;
a sürgősségi fogamzásgátlóhoz való hozzáférés nehézségei és az azt övező társadalmi előítéletek;
a megbízhatóbb – ám költségesebb – alternatívát jelentő magánellátáshoz való hozzáférés nem mindenki számára elérhető, anyagi okokból kifolyólag
A nők beszámolói alapján gyakori tapasztalat a kiszolgáltatottság, szégyenérzet és bizonytalanság a reproduktív egészségügyi döntések kapcsán. Többen kiemelték, hogy az állami ellátásban sokszor ítélkező és megalázó bánásmódban részesülnek, különösen a sürgősségi fogamzásgátlás igénylése esetén – ami miatt gyakran bélyegzik őket felelőtlennek. De, ahogyan azt többen is hangsúlyozták, ez a nők számára elsősorban a „biztonság és az önrendelkezés jelképe”.
„Ez csak egy biztonsági eszköz, amit elérhetővé kellene tenni. Nem azért van erre szükség, mert felelőtlenek vagyunk.”
Ez a feltételezés a beszélgetésben résztvevő férfiak körében is elterjedt, habár a legtöbben támogatták a sürgősségi fogamzásgátló szükség esetén történő könnyebb elérhetőségét, több interjúalanynál felmerült az aggály, hogy a tabletta vény nélküli elérhetősége annak „túlhasználatához” vezetne: „Ez egy lehetőség, aminek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, de mi van akkor, ha valaki csak erre hagyatkozik és heti szinten kapkodja be?”
Az interjúkban megkérdezett nők ellentétes véleményt fogalmaztak meg az előítéletekkel szemben, ugyanis saját tapasztalataik alapján beszéltek arról, valójában milyen nehézségekkel jár a gyógyszer használata.
“Hogyan tudnánk túlhasználni, mikor olyan érzés, mintha egy havi adag fogamzásgátlót nyomna be az ember.”
Azzal azonban mind a női, mind a férfi válaszadók egyetértettek, hogy szükség van a női egészségügyi ellátás színvonalának javítására, hogy a magyar nők bizalommal és biztonságban fordulhassanak orvoshoz.