Csütörtökön megnyitották a Nemzeti Filmintézet új stúdiókomplexumát Fóton, a rendezvényen Orbán Viktor is beszédet mondott. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyaroknak vérükben van a filmgyártás, az első némafilmek megjelenésekor és Hollywood születésénél is ott voltak. A múlt század első felében a magyar filmesek világhódító útjukra indultak, a század második felében pedig szerinte a film segített minket abban, hogy elviseljük az elviselhetetlent, és kimondhassuk a kimondhatatlant. Meggyőződése szerint a kommunizmus alatt született filmek is jelentősen hozzájárultak a kommunizmus bukásához.
Ez a sodró lendület ugyanakkor megtört a rendszerváltoztatás után, a „rendszerváltó magunkfajták” és az „ancien rezsim” küzdelme húsz évig tartott, és ez nem tett jót a magyar filmnek – értékelt. Hozzátette, ez azért lehetett így, mert az államnak is van felelőssége abban, hogy éppen milyen állapotban van a magyar filmgyártás.
Nem a filmes kreativitásról van szó, ebben a kormány szerencsére egyáltalán nem illetékes. A film nemcsak ipar, de művészet is, és a művészet szabad. Ezt a filmesek tudják a legjobban. De a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra is
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Azt mondta, a 2000-es évek elhibázott filmpolitikája miatt 200 millió dollár bevételtől esett el Magyarország, és ezen rajtavesztettek a magyar emberek, a magyar filmesek és a magyar film is. Szerinte a korábban világszínvonalú magyar filmes infrastruktúrát hagyták leépülni, így Magyarország egy időre lekerült a világ filmes térképéről, a külföldi stábok más városokat választottak Budapest helyett.
Ugyanakkor a nemzeti kormány nem akart beletörődni ebbe, és Andy Vajna személyében talált egy olyan embert, aki értette, mitől jó egy modern film, és hogyan lehet az elmaradt tudást pótolni. A 2019-ben elhunyt kormánybiztos munkáját méltatva Orbán Viktor hangsúlyozta: Andy Vajna hozta létre a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, „nélküle nem tartanánk ott, ahol most”.
Orbán Viktor elmondta, hogy a filmes fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervízprodukciós költést vonz. Ismertette: a magyar filmgyártás még a koronavírus-járvány évében is 220 milliárd forintos forgalmat generált, ma pedig a regisztrált költés meghaladta a 250 milliárd forintot. Kiemelte, hogy a filmipar ma több mint húszezer embernek ad munkát, ami felér Fót teljes lakosságával. Egy pontin kitért arra, hogy végre eljutottak arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is (az utóbbi időben voltak arról hírek, hogy tavaly több és sikeresebb független film készült, mint állami finanszírozású, de ezt a megközelítést Káel Csaba hergelésre alkalmas csúsztatásnak titulálta egy friss interjúban).
Végülis ezt akartuk, legyen a film mindenkié
– mondta, hozzátéve, hogy ma már világhírű stúdiók állnak rendelkezésre Magyarországon – Korda, Origo, Stern –, ez pedig lehetővé teszi, hogy az ország London után a legkeresettebb filmgyártó központ legyen Európában. „De persze mi a brit fővárost is magunk mögé akarjuk utasítani.”
Orbán arról is beszélt, hogy a filmes világban szép számmal vannak liberálisok, akik „nem éppen barátai a mai nemzeti kormánynak”, azonban a nemzeti kormány beruházásával
az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz.
Elmondása szerint a 42 milliárd forintos projekt minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése. Az új stúdiók, a rengeteg itt forgó film és a folyamatosan fejlődő szakemberek mind azt mutatják, hogy Magyarország újra a világ filmgyártásának egyik fontos helyszínévé vált.
The post Orbán Viktor: Az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz first appeared on 24.hu.