A rákosrendezői terület fejlesztésének ügyében is a kormánynak az a fontos, hogy a budapestieknek jó legyen – mondta az építési és közlekedési miniszter a nyíregyházi sajtótájékoztatón az M1-nek.
A kormány jót akar
Lázár János azt mondta, „mi nem valaki vagy valami ellen dolgozunk, hanem mindig valamiért”. „Amikor mi Rákosrendező sorsának rendezésével, újjáépítésével rehabilitációjával foglalkozunk, akkor mi a budapestieknek segíteni akarunk” – mondta.
A miniszter szerint az ügyben őket érő méltatlan támadások abból indulnak ki, hogy a kormány rosszat akar, pedig a kormány jót akar az embereknek.
A vidékiek ezt nem is értik
Lázár szerint először is azt akarják, hogy „a budapestiek által felhalmozott 330 ezer m3-nyi szemetet valaki” vigye el a területről. Lehetne azt javasolni, hogy „a vidéki polgártársakhoz hasonlóan a fővárosi polgártársak fogjanak össze, dobják össze a pénzt, és vigyék el a szemetet azok, akik a szemetet előállították, és ha ők ezt nem teszik személyesen, megtehetnék a környékbeli önkormányzatok és polgármesterek” – mondta Lázár, aki szerint vidéken ez a vita nem is nagyon érthető, mert vidékről nézve az látszik, hogy van egy kormány, ami megpróbál egy problémát megoldani, erre azonnal rátámadnak, hogy ne tegye, holott az a város érdekét szolgálná.
Lázár azt mondta, most Rákosrendező egy szeméttelep, ahol természetesen van MÁV-hulladék, ennek elszállítást vállalják, de szerinte nagyobbrészt lakossági hulladékról van szó.
A dubajiak elvinnék a szemetet
Lázár János szerint a szemét elszállítása után a következő kérdés az: mi legyen a területtel? A beruházásnak mindenképpen szolgálnia kell a budapestiek boldogulását és életminőségének javítását – mondta.
A miniszter szerint Budapesten csak olyan beruházás valósulhat meg, amit a budapestiek is akarnak. „Tehát nekünk eszünk ágában sincs a budapestieknek ártani, mi segíteni akarunk a budapestieknek, és mi úgy akarunk megvalósítani egy beruházást, hogy az mindenkinek jó legyen” – mondta.
Lázár szerint sok mindent lehet mondani a dubajiakról, de az biztos, hogy a semmiből egy világvárost építettek, most pedig „Budapestnek egy olyan vezetése van, amelyik egy világvárossal nem tud semmit se csinálni”. A befektető azt vállalja, hogy ezt a több 100 000 m3-nyi szemetet elszállítja – mondta.
Személyes álláspont
Lázár szerint csak az az épület épülhet meg az érintett 130 hektáros területen, ami beilleszthető Budapest építészeti szövetébe. Azt mondta:
„Én nem akarok toronyházakat sem, és arra, hogy itt mecset épüljön, arra semmiféle lehetőség nincsen. Tehát itt soha nem fog toronyház épülni, és soha nem fog mecset épülni. Ez az én személyes álláspontom.”
Lázár szerint tisztában vannak azzal, hogy a fővárosiak számára kevés a zöldfelület, de ha a 130 hektáros területből 50-60 hektárnyi park lesz, az minden budapestinek jó lesz.
Nagyon fontosnak nevezte azt is, hogy meg kell szervezni az új városrész közlekedését úgy, hogy az a budapestiek javát szolgálja. „Tehát mi nem ártani akarunk Budapestnek, hanem segíteni akarunk Budapestnek” – ismételte Lázár.
Ha Budapest csinálja, ingatlanmutyi lesz belőle
Azt mondta, nem is nagyon érti, hogy ez a vita miért robbanhatott ki, hacsak „nem azért, mert valakinek beleköptünk a levesébe”. Szerinte ha a főváros ezt a területet megszerzi, akkor is fog valaki ezen a területen építkezni, de a főváros nem saját magának és a fővárosiaknak akarja megszerezni ezt a területet, hanem nyilván van Budapesten egy magyar ingatlanfejlesztő, amelyik már foglalkozott a terület fejlesztésével, és a főváros neki akarja megszerezni.
Lázár szerint megpróbálták eladni az ingatlant egy külföldi nagyberuházónak, ami a világ különböző pontjain már 10 milliárd euró nagyságrendben végrehajtott fejlesztéseket. „Ha a főváros csinálja, akkor budapesti ingatlanmutyi lesz belőle, ha mi csináljuk akkor pedig egy világméretű fejlesztés összehozható ebből” – mondta Lázár.
Jelezte, hogy természetesen megérti, hogy a budapestiek idegesen reagálnak, de megnyugtathatja őket: érdekeikkel, értékeikkel szembemenve, ellenükben nem fognak semmit se fejleszteni.
Arra reagálva, hogy a fővárosi önkormányzat érvényesíteni kívánja a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogát a BKM Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül, Lázár az MTI szerint azt mondta: „Ha élnek az elővásárlási jogukkal, akkor élnek, mi nyilvánvalóan vitatjuk, hogy ilyen joguk lenne, akkor majd a bíróság erről a kérdésről dönt.”
Hogy jutottunk ide?
A terület jogi helyzete elég kusza, és most, hogy a főváros élne az elővásárlási jogával, elképzelhető, hogy az állam élni fog a visszavásárlási jogával.
A gigantikus beruházás környékén azóta már megjelentek a Fideszhez köthető szereplők is: Jámbor András országgyűlési képviselő és a Válaszonline kiderítette, hogy a terület egy részére szintén elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. a szerződés aláírása előtt gazdát cserélt, és Zelles Sándor átadta a céget Habony Árpád körének, majd felbukkant Garancsi István is.
Közben épp most járt az Egyesült Arab Emírségekben a kormány, Szijjártó Péter pedig meg is üzente, hogy megszületett minden megállapodás Rákosrendező fejlesztéséről.
Január 20-án derült ki, hogy aláírta a Rákosrendezőnél lévő kb. 100 hektáros terület adásvételi szerződését a magyar állam és az arab befektető, az Eagle Hills Csoport. A területet 50,9 milliárd forintért adták el, amit részletekben kell kifizetni, legkésőbb 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a területen.
Másnap a főváros bejelentette, hogy egyik cégükön keresztül elővásárlási joguk van, amivel élni fognak. Újabb egy nappal később az MNV még azt közölte, hiába tulajdonos a Fővárosi Távhő is, nem vehetik meg Rákosrendezőt, mert az Egyesült Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek.
A kormány ellentmondásosan kommunikált: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt közölte, a főváros nem fog tudni élni az elővásárlási jogával, Lázár János építési miniszter pedig azt, hogy Karácsony hozzon egy 5000 milliárdos csekket, és viheti a területet. (Ez a hatalmas összeg úgy jött ki, hogy hozzászámolták az arab beruházó által vállalt fejlesztéseket is.)