A KSH csütörtöki közlése szerint a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében kikerült a technikai recesszió állapotából, hiszen a harmadik negyedévhez képest 0,5 százalékkal növekedett a magyar gazdaság. Előző év azonos időszakához mérten 0,2 százalékos volt a bővülés mértéke a negyedik negyedévben, 2024 egészét nézve pedig 0,6 százalékos volt a növekedés.
Ez az úgynevezett első GDP-becslés még nagyon szűkszavú (a részletes adatsor április 4-én jelenik meg), ebből csak annyi derül ki, hogy a növekedéshez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá. Fékezte viszont a magyar gazdaság teljesítményét a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar csökkenése.
Tavaly az első negyedévben 1,6 százalékkal, a másodikban 1,2 százalékkal nőtt, a harmadikban 0,7 százalékkal csökkent éves összevetésben a GDP a 0,7 százalékos recessziót hozó 2023 után. Negyedéves alapon az első negyedévben 0,5 százalékos volt a növekedés, amit a másodikban 0,2 százalékos, a harmadikban 0,6 százalékos visszaesés követett, vagyis az év közepén a két egymást követő mínuszos negyedév alapján technikai recesszióba került a magyar gazdaság (az a 0,7 százalékos negyedéves alapú teljesítmény egyben a legrosszabb eredmény volt az EU-ban).
Előzetesen az elemzők többsége a technikai recesszió gyors kifutására számított. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője vg.hu felmérésében azt mondta, hogy az utolsó negyedévben, két negyedévnyi zsugorodást követően, 0,5 százalékkal emelkedhetett a GDP negyedéves alapon, míg az éves alapú növekedés 0,2 százalék lehetett. Ez alapján Virovácz 0,5 százalékos gazdasági növekedést várt 2024-re.
A friss adatokkal kapcsolatban úgy értékelt az elemző: a számokat eléggé ambivalens érzésekkel nézhetjük. „Egyrészt a 0,5 százalékos negyedév/negyedév növekedés egyértelműen kimozdította a magyar gazdaságot a technikai recesszióból. Ez jó hír. Ezzel szemben – szezonális és naptárhatással kiigazítva – az év/év GDP-bővülés csupán 0,2 százalékos volt a negyedik negyedévben. Ez azért akárhonnan is nézzük, gyenge teljesítmény. A kilábalás tempója eléggé lomha”.
Az egész éves teljesítményt nézve pedig Virovácz szerint ez már a második év, amikor a hazai GDP érdemben negatív meglepetést okozott.
Annak leírását, hogy az utolsó negyedévben mi befolyásolta a GDP alakulását, nem könnyíti meg az, hogy tavaly óta a KSH már a negyedév lezárulta utáni 30. napon közli ezt a bizonyos első GDP-becslést. Vagyis még azelőtt, hogy az utolsó havi – ebben az esetben decemberi – ipari, építőipari, kiskereskedelmi, illetve a legfrissebb külkereskedelmi, valamint az adott negyedévről szóló beruházási adatok megjelentek volna. Ezért csak korlátozottan tudjuk megnézni, hogy a nemzetgazdaság főbb területei hogyan befolyásolhatták a GDP alakulását.
Ipar
Továbbra sem az ipari termelés húzza ki a kátyúból a magyar gazdaságot, hacsak decemberben nem volt valami nagy kiugrás (az első decemberi iparstatisztikai becslést február 6-án közlik, a részletes adat 13-án jelenik meg). Éves alapon októberben 3,1 százalékkal, novemberben 2,9 százalékkal esett vissza az ipari termelés – ezek munkanaphatással kiigazított adatok –, és míg októberben legalább havi alapon nőtt 2 százalékkal az ipari termelés, a november már októberhez képest is hozott egy 1,6 százalékos visszaesést.
Építőipar
Szintén mindkét hónap visszaesést hozott éves alapon: októberben 0,2 százalékkal, novemberben 1,7 százalékkal volt alacsonyabb az építőipari kibocsátás, mint egy évvel korábban (a decemberi adatokat majd csak február 14-én közli a KSH). Október havi alapon szintén nőtt a termelés, novemberben azonban már megtört a lendület, és októberhez képest is visszaesést hozott az ágazat kibocsátása. A terület év végi visszaesése különösen annak fényében látványos, hogy az évet még milyen jelentős növekedéssel kezdte 2023-hoz képest.
Mezőgazdaság
Ez sem az a terület, amely sokat lendített a magyar gazdasághoz. Bár a mezőgazdaságról éven belüli gyorsjelentéseket nem tesz közzé a statisztikai hivatal – tehát önállóan nemcsak havi, negyedéves gyorsjelentések sincsenek –, az előző negyedévek részletes GDP-adataiban közlik a mezőgazdasági teljesítmény alakulását. Az első három negyedévben egyre romló mutatókat láthattunk, igaz, borzasztóan magas 2023-as bázisról (amit egy borzasztóan alacsony 2022-es előzött meg).
Az első negyedévben még 0,2 százalékkal meghaladta a „mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” elnevezésű nemzetgazdasági ág termelésének volumene a 2023-as első negyedévit, de aztán zuhanásra váltottunk. A második negyedévben már 6,8 százalékos, majd a harmadikban 14,9 százalékos volt a visszaesés 2023 azonos negyedévéhez képest. Ha az utolsó negyedévben esetleg meg is fordult a trend – erre csekély lehet az esély, miután 2023 utolsó negyedéve csaknem 46 százalékos növekedést hozott az előző évhez képest –, olyan bombaeredményt aligha hozhat az október-decemberi időszak, ami pozitív tartományba lökné a mezőgazdaság egész éves teljesítményét.
Szolgáltatások
Ha sem az ipar, sem a mezőgazdaság, akkor mi? Igen, a szolgáltatások az a terület, amely egész évben jól teljesített, minden negyedévben 2 százalék körüli volt a növekedése az előző évhez képest (az első két negyedévben egyaránt 2,2 százalékos, a harmadikban 1,9 százalékos).
Két olyan szolgáltatószektor van, amelyek teljesítményéről havonta közöl gyorsjelentést a KSH: a kiskereskedelem és a turizmus-vendéglátás. A kiskereskedelmi forgalom októberben 3,6 százalékkal, novemberben 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – a decemberi adatok majd február 6-án látjuk –, de hozzátartozik a dologhoz, hogy 2023 hatalmas, éves szinten csaknem 8 százalékos visszaesést hozott. Vagyis azért még messze nem tért vissza a magyarok korábbi vásárlókedve, ez abból is látszik, hogy az áfabevételek például csaknem 1200 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől.
A turizmus viszont már 2023-ban is bővült kissé – akkor 2,5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma –, így az kifejezetten jó hír, hogy 2024-ben tovább nőtt, ráadásul gyorsuló ütemben. Tavaly 5,8 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma – ebből az ágazatból már van egész éves KSH-adat, az utolsó negyedévben 8,4-9,7 százalékos volt a bővülés –, elsősorban annak köszönhetően, hogy a külföldi turisták által itt töltött éjszakáké csaknem tíz százalékkal nőtt.