Hallgatói mozgolódás indult a MOME-n az egyetem felülről vezényelt átalakítása, az önkényes személyi döntések és Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök kézi vezérlése miatt – írja a 444, hozzátéve, hogy az egyetemen azt követően tört ki a botrány, hogy Koós Pál rektor a szenátussal és más egyetemi testületekkel szembemenve a saját maga által kiírt pályázatokat érvénytelenítette, mert nem azok kapták a legmagasabb pontszámokat, akiket a kuratórium és a rektor pozícióba akartak ültetni.
Az egyetemi közvélemény Koós döntéseit valójában a kuratóriumi elnöknek, a NER-hez közeli Böszörményi-Nagy Gergelynek tulajdonítja, aki a cikk szerint sokkal direktebb módon szól bele az egyetem életébe, mint ahogy az más modellváltó, alapítványi fenntartású intézményeknél megszokott.
A tiltakozás a héten művészeti egyetemhez méltó kreatív formát is öltött: kedden gerillamatricákat ragasztottak a MOME épületében. Ezek egyikén az látható, amint a Böszörményi-Nagy Gergely előbújik a rektor álarca mögül, a háttérben pedig a HAZUGLIGET szójáték olvasható. A matricákat az egyetem vezetése azonnal elkezdte leszedetni, a 444 pedig hallgatóktól úgy értesült, hogy aktívan próbálják kinyomozni, kik ragasztották ki ezeket (ez utóbbit a MOME tagadta a lap kérdésére).
Mára hallgatók, oktatók és vezetők is azt állítják, hogy komoly bizalmi válság alakult ki az ország első modellváltó egyetemén, a feszültség akkor lett először kívülről is látható. A feszültség kívülről akkor lett először látható, mikor Horányi Attila január elején közzétette a Facebookon, hogy egy tágabb strukturális átalakítás miatt 42 év után bezárják a MOME-n az Elméleti Intézetet. Kiderült, hogy ez az összes intézetre igaz, amelyek helyett hét tudásközpontot hoznak létre a Jövő Egyeteme projekt keretében. Az elégedetlenség akkor tört ki, mikor Koós váratlanul, az utolsó pillanatban más a személyeket nevezett ki ezek élére, mint akiket az egyetemi közösség akart és alkalmasnak talált. A Digitális környezet és Média Tudásközpont vezetőjévé például olyat nevezett ki – Szauder Dávid személyében –, akinek nincs diplomája. Miután ezt a szenátus számon kérte, a rektor azzal védekezett, hogy a diplomára vonatkozó feltételt szándékosan nem írták bele a kiírásba, mert „az emberi és szakmai kvalitás fontosabb a papíroknál.”
A korábbi rektorjelölt, Vargha Balázs azt írásban hívta fel Koós figyelmét arra, hogy „a szenátus (és nem a rektor) az, amely az egyetemi közösség mindenkori szándékának legitim képviselete útján megtestesíti az egyetemi autonómiát, amelyet a jog alkotmányos szinten garantál.”
Ha a rektor az egyetemi közösség szenátus által kinyilvánított szándékának képviselete helyett azzal ellentétesen cselekszik, akkor épp ezt az autonómiát csorbítja, ellentétben a szerepéből fakadó kötelezettségével. Ebből adódóan ez a mostani, a Szenátussal szembehelyezkedő rektori pozíció a közösség számára igencsak baljós jövőt vetít előre azzal, hogy az egy évvel korábbi rektorválasztás eddig elszigetelt precedensét terjeszti ki gyakorlattá, immár nem fenntartói, hanem rektori szinten.
Koós erre azt felelte, hogy a döntés rektorként az övé, a szenátusnak csak véleményező jogköre van.
The post Az egyetemi autonómiát féltik a MOME-n, matricaháborúba torkollt a tiltakozás first appeared on 24.hu.