A nagy nemzetközi közvélemény-kutató, a Pew Research Center egy újabb közvélemény-kutatást készített 36 országban – fele-fele arányban közepes és magas jövedelműekben (utóbbiak között Magyarországgal) –, ezúttal a „vallásos nacionalisták” arányát mérték egy-egy országban.
Arra voltak kíváncsiak:
mit gondolnak az emberek a vallás hatásáról a társadalomra,mennyire tartják fontosnak a vezetőjük vallási meggyőződését,mennyire fontos a nemzeti identitás szempontjából a történelmileg uralkodó valláshoz tartozni,a vallási szövegeknek befolyásolniuk kell-e a nemzeti törvényeket.
Vallásos nacionalizmus
A Pew felmérése szerint a közepes jövedelmű országokban élők nagyobb valószínűséggel „vallásos nacionalisták”, mint a magas jövedelmű országokban élők, bár a vallásos nacionalisták egyik vizsgált országban sincsenek többségben. A jelentésben azokat minősítették vallásos nacionalistának, akik azonosulnak az országuk történelmileg uralkodó vallásával, és erősen vallásos álláspontot képviselnek a felmérés négy, a vallásnak a nemzeti identitásban és kormányzásban betöltött szerepével kapcsolatos kulcskérdésében.
A vallásos nacionalizmus elterjedtsége széles skálán mozog a vizsgált országokban: Németországban és Svédországban a megkérdezett felnőttek kevesebb mint 1 százaléka felel meg a kritériumoknak, míg Bangladesben és Indonéziában 45-46 százalék.
Az amerikai felnőtteknek csak 6 százaléka minősül vallásos nacionalistának, de az amerikai felnőttek a többi vizsgált, magas jövedelmű országban élőkhöz képest nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy az országukban történelmileg uralkodó vallási szöveg (esetükben a Biblia) jelenleg nagy vagy bizonyos mértékű befolyással bír a nemzeti törvényekre. Az amerikaiak más magas jövedelmű országok lakóinál hajlamosabbak arra is, hogy azt mondják, a Bibliának nagy befolyással kell rendelkeznie (ismét csak a más helyeken megkérdezett szent szövegekhez képest).
Az emberek szeretik a vallást
A vallásról alkotott vélemények általában véve pozitívak, főleg a közepes jövedelmű országokban. A 18 vizsgált közepes jövedelmű országban átlagosan 87 százalék gondolja úgy, hogy a vallás leginkább segíti a társadalmat, szemben a 18 magas jövedelmű ország 56 százalékos átlagával.
Az emberek szerint a vallás inkább a toleranciát ösztönzi, mint az intoleranciát, de ezt is inkább a közepes jövedelmű országokban mondják. Svédországban, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában kis többségben vannak azok, akik szerint a vallás intoleranciára ösztönöz.
Babonaság
Világszerte megoszlik az emberek véleménye arról, hogy a vallás ösztönzi-e a babonás gondolkodást, vagy sem: átlagosan 52 százalék szerint nem ösztönzi a vallás a babonás gondolkodást, míg 42 százalék szerint igen.
A magas jövedelmű országok közül Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szingapúr emelkedik ki abban, hogy a többség szerint a vallás nem ösztönzi a babonaságot. A többi magas jövedelmű országban jóval kisebb arányban mondják ezt, Ausztráliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig a többség azt mondja, a vallás ösztönzi a babonaságot. (Az idősebbek hajlamosabbak ezt mondani.)
A vezető vallása
Sok országban fontosabbnak tartják, hogy olyan vezetőjük legyen, aki kiáll az emberek vallási meggyőződése mellett, mint hogy olyan, aki osztja a megkérdezettek saját vallási meggyőződését. Átlagosan 30 százalék gondolja úgy, hogy nagyon fontos, hogy olyan vezetőjük legyen, aki kiáll az emberek vallási meggyőződése mellett, és 22 százalék gondolja úgy, hogy nagyon fontos, hogy a vezető ossza a megkérdezettek saját vallási meggyőződését.
Vallás a nemzeti identitásban
Az emberek véleménye a vallásnak a nemzeti identitásban betöltött szerepéről igen eltérő. Tunéziában például 86 százalékuk szerint nagyon fontos az iszlám ahhoz, hogy az ember valóban tunéziai legyen, míg Svédországban 3 százalék szerint nagyon fontos a kereszténység az igazi svédséghez.
A közepes jövedelmű országokban nagy arányban mondják, hogy az országukban történelmileg uralkodó valláshoz való tartozás nagyon fontos ahhoz, hogy valóban osztozzanak a nemzeti identitásban.
A magas jövedelmű országokban viszont sokan azt mondják, hogy a vallás egyáltalán nem fontos a nemzeti identitás szempontjából. Izrael az egyetlen magas jövedelmű ország, ahol a megkérdezettek legalább harmada azt mondta, hogy az uralkodó vallás (ott a judaizmus) a nemzeti identitás nagyon fontos eleme. A többi vizsgált magas jövedelmű országban kevesebb mint egynegyedük ért egyet ezzel.
Néhány európai országban (Magyarország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Egyesült Királyság) a jobboldali populista pártok támogatói nagyobb valószínűséggel tulajdonítanak nagy jelentőséget a vallásnak mint a nemzeti identitás kulcsfontosságú elemének.
Nyelv, születési hely, hagyományok
A történelmileg uralkodó valláshoz való tartozást még a közepes jövedelmű országokban is gyakran kevésbé tartják fontosnak a nemzeti identitás szempontjából, mint a többi megkérdezett tényezőt, ideértve az országban való születést, a szokások és hagyományok tartását és különösen a helyi nyelv ismeretét.
A magas jövedelműek között a magyarok (62 százalék) és a görögök (60 százalék) szerint nagyon fontos a helyi szokások követése ahhoz, hogy igazán a nemzethez tartozzunk. Ezzel szemben a németeknél ez 25 százalék, míg a svédeknél csak 17.
Más magas jövedelmű országok lakóihoz képest az amerikaiak különösen megosztottak ideológiai vonalak mentén, amikor arról van szó, hogy mi a fontos ahhoz, hogy valaki valóban amerikai legyen.
Vallás a törvényekben
A legtöbb megkérdezett közepes jövedelmű országban a felnőttek többsége szerint egy vallásos szövegnek befolyásolnia kellene az országuk törvényeit. Ez általában annak ellenére igaz, hogy a különböző országokban különböző szövegekről kérdezték őket.
Sok magas jövedelmű országban – többek között Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban – kb. a lakosság fele vagy még több ember mondja azt, hogy a Bibliának egyáltalán ne legyen befolyása az országuk törvényeire.
Nem meglepő, hogy a legtöbb országban a történelmileg uralkodó vallás követői a más vallásúaknál nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a vallási szövegüknek befolyásolnia kellene az ország törvényeit. Indiában például a hinduk 57 százaléka szerint a hindu tanításoknak nagy hatással kellene lenniük India törvényeire, míg az indiai muszlimok 26 százaléka van ezen az állásponton. A zsidó izraeliek (19 százalék) nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a zsidó szentírásnak nagy befolyással kellene bírnia az izraeli törvényekre, de az ultraortodoxoknak a fele akarja, hogy a zsidó szentírásnak nagyobb befolyása legyen az izraeli törvényekre, míg a többieknél ez 10 százalék sincs.
Vallásos szövegek vs. népakarat
Egy további kérdést tettek fel azok körében, akik azt mondták, hogy a történelmileg uralkodó vallás szent szövegének nagymértékben kellene befolyásolniuk a jogot:
„Ha a vallási szöveg és az akarat ellentétben áll egymással, melyiknek kell nagyobb befolyást gyakorolnia az országuk törvényeire?”
A nézetek megoszlanak, de sok országban a jobboldaliak nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a vallási szövegeknek elsőbbséget kell élvezniük a népakarattal szemben, amikor a kettő ütközik a törvényhozás során.
A Pew korábbi kutatásaiból kiderült, hogy Európában a magyarok akarják leginkább a gazdasági rendszer radikális átalakítását, miközben átlag fölött aggódnak amiatt, hogy a robotok térnyerése növelheti az egyenlőtlenségeket, de a magyarok az orosz–ukrán háborúról sem úgy gondolkodnak, mint az átlag.
A Pew Research Center mostani, országos reprezentatív felméréseit közel 55 ezer felnőtt megkérdezésével végezték 2024. január 5. és május 22. között. Minden felmérést telefonon végeztek Kanadában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Japánban, Malajziában, Hollandiában, Szingapúrban, Dél-Koreában, Spanyolországban, Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban. A felméréseket személyesen végezték Argentínában, Bangladesben, Brazíliában, Chilében, Ghánában, Magyarországon, Indiában, Indonéziában, Izraelben, Kenyában, Kolumbiában, Mexikóban, Nigériában, Peruban, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban, Dél-Afrikában, Srí Lankán, Thaiföldön, Tunéziában és Törökországban. Ausztráliában vegyes módú, valószínűségi alapú online panelt használtak.