Óriási fordulatok lehetnek jöhetnek még a mini-Dubaj beruházásnál, pedig eddig is elég váratlan fordulatok követték egymást.
Nézzük sorban:
Január 20-án hétfőn kiderült, aláírta a Rákosrendezőnél lévő mintegy 100 hektáros terület adásvételi szerződését a magyar állam és az arab befektető, az Eagle Hills Csoport.
A területet 50,9 milliárd forintért adta el az állam, amit szakaszosan kell kifizetni, az utolsó részletet 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a területen.
A szerződést másnap hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, amit a főpolgármesteri hivatal munkatársai átbogarásztak, majd Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, a terület résztulajdonosaként a Fővárosi Távhőnek elővásárlási joga van a területre, méghozzá az egészre. Mindez a szerződésből vált világossá számára.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő másnap közölte, hiába tulajdonos a Fővárosi Távhő is, nem vehetik meg Rákosrendezőt, mert az Arab Emírségekkel kötött és törvénybe foglalt nemzetközi szerződés értelémben csak annak lehet eladni a területet, akit az arabok kijelölnek.
A kormány ellentmondásosan kommunikált: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt közölte, a főváros nem fog tudni élni az elővásárlási jogával, Lázár János építési miniszter pedig azt, hogy Karácsony hozzon egy 5 ezer milliárdos csekket, és viheti a területet. (Ez az óriási összeg úgy jött ki, hogy hozzászámolták az arab beruházó által vállalt fejlesztéseket is.)
Gulyás Gergely miniszter is inkább a Nagy Márton-féle vonalat vitte, mikor arról beszélt, jogi tanulmányaiból azt vezette le, hogy a nemzetközi szerződések erősebbek a polgári törvénykönyv előírásainál, „vagyis, a nemzetközi jogi aktus felülírja az elővásárlási jogot”, de erről majd a bíróság dönt. Ha lenne is elővásárlási jog, a főváros ugyanazokkal a feltételekkel vehetné át a területet, mint az Emirátusok. Ez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő véleményére hajaz, amely azt közölte, Karácsonyék csak akkor élhetnének az elővásárlási jogukkal, ha teljesítik az összes szerződéses feltételt.
Gulyás politikai síkra is elvitte a témát, mikor arról beszélt, Karácsony zuglói polgármesterként és főpolgármesterként sem akart semmit sem kezdeni a területtel eddig. Amúgy is, szerinte csak politikai támadás miatt vette elő az ügyet Karácsony. A főpolgármester pénteken be is nyújtotta az elővásárlásról szóló javaslatot.
Mindezt még sikerült fokozni, mikor Jámbor András országgyűlési képviselő és a Válaszonline kiderítette, hogy a területre elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. a szerződés aláírása előtt gazdát cserélt, és Zelles Sándor átadta a céget Habony Árpád körének, majd felbukkant Garancsi István is.
Megnéztük, a Stockton 2018-19-ben szerzett minimális tulajdonrészt Rákosrendezőn, tehát a cég legalább nem akkor kötötte élete üzletét, mikor már kinézett a mini-Dubaj (hivatalos nevén Grand Budapest beruházás).
Kinek van igaza a fő kérdésben?
A rengeteg ellentmondás miatt megkerestük Horváth Lóránt ügyvédet, az Ügyvédkör elnökét is, hogy segítsen tisztázni a helyzetet.
A fő kérdés az, hogy tud-e élni az elővásárlási jogával Budapest Rákosrendezőn, vagy sem.
Horváth Lóránt az Ügyvédkör tagjaival, vagyis 9 nemzetközi és polgári jogban jártas ügyvéddel konzultálva azt mondja, a fővárosnak egyértelműen van elővásárlási joga.
A területet ugyanannyiért kell megvennie és ugyanabban az ütemezésben kell fizetnie, mint az arab beruházónak, és valóban az egész területre megilleti az elővásárlási jog, miután úgynevezett dologösszességként értékesítik az ingatlant. Ugyanezen az elven egyébként a Stockton Zrt-nek is az egész területre elővásárlási joga van.
Az elővásárlási jogot egyáltalán nem érinti, hogy az Emírségekkel kötött megállapodás és azt leíró törvény (a 2024. évi XXI-es) is úgy rendelkezik, hogy az Emírségek jelölhetik ki a vevőt – hangsúlyozza Horváth Lóránt. Gulyás Gergelynek pedig nincs igaza.
Horváth mindkét állítást alaposan megindokolta. Azzal kezdte, hogy a nemzetközi szerződéseknek két típusa van, az „önvégrehajtó” (vagyis nagyon leegyszerűsítve kötelező erejű) szerződések, és a nem „önvégrehajtók.”
Előbbi kategóriába például az emberi jogokra vonatkozó szerződések tartoznak, a Rákosrendezőre vonatkozó megállapodás viszont az utóbbiba. Vagyis „jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatának törvényes elővásárlási jogát sem belső norma, sem a nemzetközi szerződés nem szüntette meg.”
Gulyás másmilyen nemzetközi szerződésről beszélt
Gulyás szavaiból egyébként az következne, hogy egy nemzetközi szerződésbe bármilyen, a hazai jogot ütő passzust bele lehet tenni (mint itt, hogy lényegében felülírják az elővásárlási jogot).
Horváth Lóránt azt mondta, „Gulyás Gergely magyarázata arról, hogy a vevőkijelölésére külföldi államot vagy külföldi jogalanyt feljogosító nemzetközi szerződés felülírja azokat a jogszabályokat, amelyek elővásárlási jogot biztosítanak, teljesen téves.”
A miniszter magyarázata arra, hogy a nemzetközi szerződések felülírják a magyar jogszabályokat, még általában sem volt pontos. „A mondat így szólna helyesen, hogy vannak olyan nemzetközi szerződések, amelyek önvégrehajtóak és felülírhatják a magyar jogszabályokat. De erre a jogi konstrukcióra, még törvényi megtámasztással sem igaz ez az állítás.”
Horváth álláspontja szerint ebben az esetben nem helytálló a „nemzetközi szerződésre” hivatkozni.
„Nyilvánvaló, hogy a hazai jognak a nemzetközi szerződésekhez, az állam nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz kell igazodnia. Nemzetközi szerződések megkötésekor azonban a magyar állam nem áll Magyarország törvényei felett, azaz a nemzetközi szerződések megkötésekor be kell tartania saját jogszabályait is. Az tehát nem feltétlen kivitelezhető, hogy „bármilyen, a hazai jogot ütő passzust bele lehet venni” a nemzetközi szerződésekbe.”
Jelen esetben nem is ez történt, hiszen a magyar állam számára nem tiltja hazai jogszabály, hogy egy külföldi államot jogosítson fel arra, hogy kijelölhesse a vevőt, és nem is kötöttek olyan szerződést, ami megszüntette volna a fővárosi önkormányzat törvényes elővásárlási jogát.
„Azért nem kötött, mert ezt a rá is kötelező hazai jog nem engedi meg.”