Egy friss tanulmány alapján rejtélyes évgyűrűket észleltek norvégiai fák és bokrok törzsében – írja a The Independent. Az adatok egy rendkívül hideg időszakra utalnak az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején, a jelenség pontos oka egyelőre tisztázatlan.
Agata Buchwal, az Adam Mickiewicz Egyetem munkatársa és kollégái azt gyanítják, hogy Közép- vagy Dél-Amerikában bekövetkezett vulkánkitörések állhattak a háttérben. Az események hatására 1877 és 1902 között igen hideggé váltak a nyarak Norvégiában, különös, kék évgyűrűket alakítva ki a fás szárú növényzetben.
A szakemberek 25 erdeifenyő és 54 közönséges boróka mintáját elemezték, a növények egy észak-norvégiai hegy magasan fekvő részéről származtak. A mintákban olyan, kéknek nevezett évgyűrűket észleltek, amelyek hideg körülmények miatt bekövetkezett nem megfelelő fejlődésre utalnak. Buchwal szerint elemzésük során több kék gyűrűt mutattak ki a fákban, mint a cserjékben, ami arra utal, hogy utóbbi csoport jobban alkalmazkodott a lehűléshez.
Ahhoz, hogy a sejtfalak megszilárduljanak, melegre van szükség, amennyiben ez nem adott, úgy kék évgyűrűk keletkeznek. Mivel egyes fák és cserjék több száz évig élnek, évgyűrűik sokat elárulnak a múlt éghajlati viszonyairól.
A szakértők már korábban is tudtak a 19–20. század fordulójának hideg skandináviai körülményeiről. Egyes vizsgálatok az eseményt latin-amerikai tűzhányókkal hozták összefüggésbe.
„Az 1902-es hideg június összefüggésbe hozható a Mont Pelée májusi kitörésével.
Hasonlóképpen, a Cotopaxi június végi kitörése egybeesik az 1877-es hideg augusztussal, de nincs más ismert bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kitörés után Észak-Norvégiában lehűlés következett volna be
– írják a szakértők új tanulmányukban. A csapat úgy véli, hogy az észlelt kék gyűrűkért egy másik, egyelőre azonosítatlan tényező lehet felelős.
The post Titokzatos, kék évgyűrűket találtak norvégiai fákban first appeared on 24.hu.