Kolumbia visszakozott és meghajolt Trump fenyegetései előtt: miután az amerikai elnök azonnali 25%-os vámmal, vízumkorlátozásokkal és más intézkedésekkel akarta megtorolni, hogy Kolumbia nem volt hajlandó befogadni a megalázó körülmények között az Egyesült Államokból kiutasított, deportált bevándorlókat, a dél-amerikai ország bejelentette, hogy mégis fogadja a gépeket.
Gustavo Petro kolumbiai elnök vasárnap jelezte, hogy nem engedi leszállni az Egyesült Államokból kitoloncolt bevándorlókat szállító gépeket. Petro szerint az USA úgy bánik a bevándorlókkal és menekültekkel, mintha bűnözők lennének. A baloldali elnök azt kifogásolta, hogy megalázó körülmények között, amerikai katonai gépen, kéz- és lábbilinccsel szállítják Dél-Amerikába a bevándorlókat – erre azonban Donald Trump nagyon élesen, azonnali intézkedésekkel reagált.
Gustavo Petro, Kolumbia első baloldali elnöke vasárnap este végül visszakozott. Bár továbbra is méltóbb körülményeket követel, a repülőgépeket fogadják, sőt, a saját elnöki gépét is felajánlotta, hogy megkönnyítse a kitoloncolt kolumbiaiak hazaszállítását. Washington erre bejelentette, hogy eltörlik az előző nap bejelentett büntetővámot.
„A mai események világossá teszik a világ számára, hogy Amerikát ismét tisztelet övezi” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára. „Trump elnök továbbra is hevesen védi nemzetünk szuverenitását, és elvárja a világ többi országtól, hogy teljes mértékben működjenek együtt az Egyesült Államokból illegális tartózkodás miatt kitoloncolt állampolgáraik fogadásában”
A kitoloncolt dél-amerikaiak elleni bánásmód miatt Brazília is tiltakozott, miután az amazóniai Manausban kényszerleszállást hajtott végre az egyik C-17-es szállítógép, és az erről kikerült videón hazaszállított brazilok kéz- és lábbilincsben láthatók. A kolumbiai elnök ezután azt írta, hogy idáig is fogadták a deportáltakat, de „nem vagyunk senkinek a gyarmata”.
A kitoloncolt kolumbiaiakat a bogotai sajtó szerint nagyrészt a néhány nappal Trump beiktatása előtti razzián szedhették össze a mexikói határ közelében. Nemcsak frissen érkezett bevándorlók lehetnek köztük, hanem olyanok is, akik régóta dolgoztak a határ melletti nagy narancsültetvényeken.
Kolumbia Biden alatt rendszeresen fogadott az USA-ból hasonló deportáló járatokat, 2024-ben 14 ezer embert. Amellett, hogy Trump most minél látványosabb lépésekkel akarja jelezni a migrációs politika új korszakát, a hirtelen eszkalálódó konfliktusban az is benne lehet, hogy a baloldali kolumbiai elnök másik ideológiai térfélen áll, és rendszeresen vádolják az amerikai jobboldalról azzal, hogy túl jó kapcsolatokat ápol a Maduro-féle venezuelai rezsimmel. Ráadásul Petro is szereti a Twitteren építeni a saját kemény és makacs imázsát – ebből most vesztesen jött ki.
Az amerikai-kolumbiai konfliktust Kína is megpróbálhatja kihasználni: Kína bogotai nagykövete vasárnap azonnal jelezte egy posztban, hogy Kolumbia és Kína „diplomáciai kapcsolataink legjobb pillanatában” vannak.