„Menjenek a pokolba!” – üzente karácsonykor a közösségi médiában Donald Trump annak a 37 egykori halálraítéltnek, akiknek a büntetését Joe Biden elnöksége utolsó időszakában tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta.
Trumpnak ezután már nem kellett sokat várnia arra, hogy ne csak üzenhessen, hanem a halálbüntetéssel kapcsolatos nézeteinek megfelelően intézkedhessen is. Ha a 37 embert nem is küldhette már vissza a siralomházba, amint beiktatták, a legelső dolgok között rendelkezett a halálbüntetésről is, pontosabban arról, hogy állítsák vissza a szövetségi szintű halálbüntetést.
Biden kegyelmi döntése egyébként pontosan ennek ment elébe, ezzel az eshetőséggel számolt: hogy ha Biden nem avatkozik bele, akkor ezeket az embereket valószínűleg ki fogják végezni, amikor Trump visszatér a Fehér Házba.
Trump mindig is következetesen halálbüntetés-párti volt. Ahogy a Guardian is felidézte, már 1989-ben egész oldalas hirdetést adott fel halálbüntetést követelve az úgynevezett Central parki ötök ügyében. Az eset akkor egész Amerikát megrázta: brutálisan meggyilkoltak egy, a New York-i Central Parkban kocogó nőt. Letartóztattak majd el is ítéltek öt fekete és latino fiatalt, később ugyanakkor mind az ötük ártatlansága tisztázódott, miután egy másik ember beismerte a gyilkosságot, amit DNS-bizonyíték is megtámogatott. (Az esetet dolgozta fel a Netflix When They See Us című sorozata.)
Egymást érték a kivégzések
Amikor Trumpot első alkalommal az Egyesült Államok elnökévé választották, tizenhét év szünetelés után kezdődött újra a szövetségi szintű halálbüntetések végrehajtása. Ilyen ítéletből viszonylag sok volt, csak éppen addig nem hajtották végre őket. Szövetségi szintű halálos ítéletek ugyanis – a gyakori tévhittel szemben – nem csak olyan bűncselekmények esetében születnek, amelyekben magát az országot éri támadás, mint például a terrorcselekményeknél. Közönséges gyilkosokat is szoktak szövetségi szinten halálra ítélni, jellemzően akkor, ha a bűncselekményük elkövetésekor egy ponton államhatárt lépnek át.
Trump első elnöki ciklusának utolsó fél éve alatt végül gyors egymásutánban 13 szövetségi kivégzést hajtottak végre. Ez nagyon sok az elődeihez képest. Összehasonlításul: 1963 és 2020 között mindösszesen csak 3 ember végezte így.
Joe Biden alatt aztán a választási ígéretének megfelelően leálltak a szövetségi kivégzések. A volt igazságügyi miniszter, Merrick Garland 2021 júliusában moratóriumot rendelt el a szövetségi kivégzésekre, és kezdeményezte, hogy vizsgálják meg, hogyan kellene átalakítani a kivégzési protokollt.
„Jelentős bizonytalanság”
Az első Trump-elnökség alatt végrehajtott szövetségi kivégzések módszere méreginjekció volt, mégpedig egyetlen összetevő, a pentobarbitál alkalmazásával. Bevett eljárás, hogy a kivégzéseknél a szenvedés eshetőségét csökkentendő többféle szert adnak be egyszerre, egyfajta méregkoktélt. Csakhogy ez megnehezült, mivel egyre több gyógyszergyár úgy döntött, hogy etikai okokból nem ad el vegyszert halálos injekciókhoz. A pentobarbitált önmagában alkalmazták, az viszont erősen vitatott volt kezdettől fogva, hogy ez a protokoll nem okoz-e szükségtelen szenvedést a halálra ítélteknek. A Garland-kezdeményezte felülvizsgálat eredménye három és fél év után az lett, hogy idén január 15-én érvénytelenítették a pentobarbitál önmagában való alkalmazhatóságát szövetségi szinten. A döntés azon a meglátáson alapult, hogy “jelentős bizonytalanság” van abban a tekintetben, lehet-e humánusan a pentobarbitált önmagában alkalmazni anélkül, hogy szükségtelenül fájdalmat, szenvedést okoznánk.
Amerika még mindig nagyon megosztott a halálbüntetés kérdésében. Egy októberi Gallup-felmérés 53 százalékra mérte azok táborát, akik elítélt gyilkosok esetében támogatják a halálbüntetést.
Rendőr áldozatok, illegális bevándorló elkövetők
A frissen beiktatott Trump új rendelkezése nem terjed ki túl sok részletre. Az elnök felhívta az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzék a halálbüntetést minden olyan esetben, ahol a bűncselekmény súlya ezt megköveteli. Két esettípust nevesít is: ha az áldozat rendőr, vagy ha a gyilkosság elkövetője az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bevándorló. Ilyenkor “az egyéb faktorokat” figyelembe sem kell venni.