Egy csoport álarcos férfi lezárt egy utcát a folyópart közelében, megkötöztek néhány lakót, majd több épületet leromboltak, köztük lakóházakat, egy éttermet, irodát is. Amikor a lakók felhívták a rendőrséget, senki sem ment ki a területre arra hivatkozva, hogy „feljebbről” kaptak parancsot erre. Szerbia lakossági tájékoztatási biztosa felszólította a városi hatóságokat, hogy magyarázzák el a történteket, de a belgrádi rendőrség és a polgármester is tagadta, hogy bármit is tudott volna az esetről.
A támadás Belgrád Savamala kerületében történt még 2016 májusában. A pletykák szerint azért, hogy helyet adjanak egy gigantikus vízparti beruházásnak. Mindenesetre a szerb sajtóban akkoriban megjelent híreket az ombudsman éves jelentése is megerősítette.
Mindez azért érdekes, mert az említett beruházás a szerb kormány által erősen támogatott Belgrad Waterfront, amelynek kivitelezője a dubaji kötődésű Eagle Hills, illetve Mohamed Alabbar.
Az arab beruházónak ugyanis nem a Grand Budapest az első kelet-európai projektje, és nem is az első gigantikus, városnegyed méretű fejlesztése. Sőt, olvasva a szerb beruházásról szóló beszámolókat, az az érzésem volt, hogy azok a releváns tulajdonneveket a magyar megfelelőjével helyettesítve akár a magyar tudósításokban is megállnák a helyüket. Az Eagle Hillsnek Szerbia mellett Albániában is van beruházása, és Horvátországban is jelentős fejlesztést terveztek.
A luxusprojektek egyik országban sem mentesek a botrányoktól és az aggasztó részletektől, ami a Grand Budapesttel kapcsolatban sem megnyugtató.
Mindenekelőtt azonban felidézem, miről is szól a Grand Budapest, ami nemrég még mini-Dubaj néven futott. A magyar állam 50,9 milliárd forintért adott el az arab Eagle Hillsnek több rákosrendezői ingatlant, mintegy 85 hektárnyit, ami nagyjából a VI. kerület harmadának felel meg, és egy teljesen új városnegyedet alakítanak ki rajta, amelynek része lehet egy akár 500 méteres felhőkarcoló is. Egy kormányrendelettel a kormány átadta a jogot a dubaji emírnek, hogy kijelölje a megfelelő vevőt, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő értelmezése szerint Budapest nem élhet az elővásárlási jogával. Amivel egyébként az egyik terület vonatkozásában Habony Árpád is rendelkezik a Stockton Zrt.-n keresztül. A szerződés értelmében a beruházás megvalósulása érdekében jogszabályokat is módosíthat a kormány. Sőt a vételár utolsó részletét csak 15 év múlva, akkor kaphatja meg a magyar állam, ha végrehajtott egy 300 milliárd forintos infrastrukturális beruházást.
A szerződést aláíró Eagles Hills Zrt. egyébként 2023 tavaszán jött létre, vezérigazgatója az a Tenk Anikó Erzsébet, aki Garancsi István érdekeltségénél is vezetői posztot tölt be. Árbevétele nem volt a cégnek, mindössze 5 millió forint jegyzett tőkével hozták létre, viszont „egyéb társaságtól” kapott már egy bő 500 millió forintos hitelt, ami 2023 végén is a cég bankszámláján pihent.
Az „egyéb társaság” kategória alapján az gyanítható, hogy olyan cégtől kaphatta a hitelt, amellyel nem áll semmilyen tulajdonosi jogviszonyban. Máskülönben, ha tulajdonos cégtől kapta volna, akkor vagy a „tulajdonos” vagy az „anyavállalat” megnevezést használták volna a beszámolóban, egy leánycég (ami egyébként nincs az Eagle Hillsnek idehaza) pedig „kapcsolt vállalkozásként” futna.
Szerbia, Belgrad Waterfront: átláthatatlan és alkotmányellenes?
A Száva folyó partján eredetileg egy 177 hektáros területen tervezték a beruházást Belgrád központjában luxuslakásokkal, kereskedelmi egységekkel, szállodákkal és a fejlesztés egyik kiemelkedő elemével, a Kula Belgrade toronnyal, amely 168 méteres magasságával a város és a Nyugat-Balkán legmagasabb épülete lesz. Később kiderült azonban, hogy ennél jóval nagyobb, 327 hektáros területről van szó. A történet rettentően hasonló a Grand Budapestéhez. Nagy felháborodás övezte a szerb kormány és az arabok közötti megállapodás 2015-ben megjelent első részleteit. Itt az arabok és a szerb állam egy közös projektcéget hozott létre, amelyben az arabok 67, a szerb állam mindössze 33 százalékban tulajdonos. A beruházási terület önkormányzati tulajdonban volt, azt mégis átadták ennek a projektcégnek, így annak már csak az állami tulajdonrész mértékéig tulajdonosa a szerb állam.