Nicolás Madurót a tavaly nyári választás eredménye alapján iktatták be január elején. Az elnöki ciklus az országban hat évre szól. Venezueláról írtunk akkor, amikor júliusban lezajlott a választás, amelyeket szabálytalanságok jellemeztek, illetve hónapokkal később az elszabaduló erőszak kapcsán. A hivatalos eredmény alapján Maduro megnyerte a voksolást: a Nemzeti Választási Tanács közleménye szerint a hivatalban lévő államfő 51 százalékot kapott, szemben ellenfele, Edmundo González Urrutia 44,2 százalékával. Mindez azonban ellentmond az exit polloknak, illetve az ellenzék által kalkulált eredménynek. Az ellenzék a választás napján a szavazógépek 81 százalékából gyűjtött be kinyomtatott összegzést – ezek alapján González aratott elsöprő, 60 százalék feletti győzelmet.
A nyári elcsalt választást erőszakba hajló tüntetéshullám követte, mellyel szemben a rezsim kegyetlenül lépett fel. Őszre ugyan a demonstrációk megritkultak, ám Maduro januári beiktatása új lökést adhat a tiltakozásoknak. Árulkodó, hogy a beiktatás napján az utcákat rendőrök zárták le, ahogyan a kolumbiai-venezuelai határt is.
A legitimitás nélküli vezető
Maduro a ceremónián harcias beszédet mondott, melyben magát egy globális összeesküvés áldozatának állította be. Szerinte a konspiráció mögött az Egyesült Államok áll, mely mozgósítja a latin-amerikai „rabszolga csatlósállamokat” is.
Én vagyok az elnök. Sosem támogattam, és sosem fogom támogatni az oligarchákat. Venezuela népe legyőzte az imperializmust
– fogalmazott Maduro.
Jesus Vargas / Getty Images Nicolás Maduro venezuelai elnök beszédet mond a Teatro Teresa Carrenóban 2025. január 15-én, Caracasban.
Maduro mostani eskütételén kevés ország képviseltette magát, igaz, köztük voltak Venezuela olyan fontos, közvetlen szomszédai is, mint Brazília és Kolumbia. Tény ugyanakkor, hogy ezen államok sem képviseltették magukat elnöki szinten, számos latin-amerikai ország pedig egyetlen választott vezetőt sem küldött. A beiktatást többek között az Egyesült Királyság is elítélte, az Egyesült Államok pedig a ceremóniára válaszul újabb szankciókat jelentett be Maduróval szemben, egyúttal a fejére kitűzött „vérdíj” összegét is megemelte, mely annak jár, aki segít őrizetbe venni Madurót. Az USA kormánya számos terroristával és autokrata vezetővel szemben alkalmazza ezt az inkább csak szimbolikusnak tekinthető intézkedést.
A beiktatás miatt az ellenzék lépéskényszerbe került. Január legelején a korábban illegalitásba vonult vezetőjük, María Corina Machado ismét a nyilvánosság elé lépett, és tüntetést jelentett be.
Ha Maduro hatalmon marad, akkor arra kell felkészülni, hogy három-, négy- vagy ötmillió venezuelai lépi majd át a határt
– jósolta Machado a The Wall Street Journalnak adott interjújában a potenciális migrációs válságra figyelmeztetve az amerikai olvasókat. Hozzátette: „Azt gondolom, hogy végeredményben Maduro rendszerét rengeteg belső ellentmondás és gyengeség jellemzi. Nincs már eszközük az emberek meggyőzésére, nincs kontrolljuk a társadalom felett. Csak a terror maradt nekik.”
The post „Csak a terror maradt nekik” – milliók indulhatnak neki a világnak Maduro kierőszakolt beiktatása után first appeared on 24.hu.