A kormány PR-osai – a trumpi világ beköszöntével a témaválasztásában mindenképpen váratlanul – úgy gondolták, hogy van mit megünnepelni a covid 5. évfordulóján. Mert igazi ünnepi videó lett, amit Orbán Viktor Youtube-csatornáján mutattak be vasárnap este, a főszerepben Orbán Viktorral, a mellékszerepekben is Orbán Viktorral.
Lehetőséget kapott még arra, hogy megdicsérje saját munkáját:
Szijjártó Péter külügyi beszerző, többször isPintér Sándor rendminiszter, szintén nem egy alkalommal Maruzsa Zoltán, aki az oktatást képviselte, és a digitális átállás sikeréről beszélt.
Az orvosok nevében szót kapott: Merkely Béla, Müller Cecília, Müller Veronika, Szlávik János.
Akikről egyáltalán nem volt szó: az a 43 297 áldozat, akik a hivatalos KSH-statisztika szerint a vírus miatt hunytak el 2020 és 2023 között Magyarországon.
Vagyis a kormány PR-osai – némileg kifordítva a mondást – készítettek egy videót, amiben a kormányról csak jók hangzottak el, a halottakról pedig semmi.
A videó szerint hibát nem lehetett találni a kormány, de leginkább a kormányfő működésében. Ami kiderült a hol dráma, hol hősien aláfestő zenei kíséret mellett: a kormány mindenki előtt reagált a vírusra, mindent gondosan előkészítettek, ügyesen-furmányosan beszerezte Szijjártó, amit kellett, még adott is másoknak, Orbán megszervezte a védekezést, miközben járta a kórházakat is, közben nemcsak emberéleteket mentett meg, hanem munkahelyeket is vagy visszaépítette a régieket.
Nem volt arról szó, hogy a kormány még a betegséget is idegellenségre igyekezett hangolni először (iráni diákok), hogy bár Orbán azt mondta, hogy „bízzanak bennem, amikor fontos információ keletkezik, azt a magyar emberek azonnal meg fogják tudni”, nevetséges volt a sajtó és így a közvélemény tájékoztatása, az egészségügyben nyilatkozati tilalom volt. Nem derült ki az a kapkodás sem, hogy akkor most be kell-e zárni az iskolákat vagy sem.
És természetesen egyáltalán nem érintették azt sem, hogy milyen pocsék törvénykezés folyt a járvány alatt és milyen későn reagált a kormány a harmadik hullámra.
A gondosan heroikusra felépített videóból azért az kiderült, hogy Pintér nem orvos és nem is irodalmár. Azt mondta például, hogy a Kínából érkező első információk már jelezték számukra a bajt:
„lehetett látni, hogy Kínában az utcán emberek indokolatlanul fekszenek a földön”.
Ami egészen bámulatos a kormányzati PR-ben: büszkén számoltak be a lélegeztetőgépek beszerzéséről. Ok, azt nem árulták el, hogy mennyire durván túlvásárolta magát a kormány, milyen gyanús cégektől és milyen őrületes összegért, de Orbán dicsérte magát és Szijjártót is, Szijjártó pedig magát. Azt a jelenetet nem vágták be, amikor egy orvos azt mondja a kórházba látogató Orbánnal, hogy lélegeztetőgép amúgy van, csak szakember nincs hozzá.
Ehelyett az került be, amikor a kórházlátogató kormányfő megüzeni, hogy ő a legeslegrosszabb forgatókönyvre készül, és egészen biztosan lesz 8 ezer lélegeztetőgép az országban. Szó szerint ezt mondta: „8 ezernél, akármi történik, az háború idején is elég, az akkora mennyiség”. Ehhez képest 17 ezer lélegeztetőgépet vettek, 300 milliárd forintért. Ezek szinte kivétel nélkül azóta is bontatlanul állnak, és irgalmatlan összegeket emészt fel a tárolásuk is.
A videóban egy nemzetközi összehasonlító adat hangzik el a halálozási arányokról. Azt a – Magyarországon még enyhe – első hullám után mondta Orbán, és büszkén sorolta, hogy hány országban volt magasabb a halálozási arány a magyarnál. A második és a harmadik hullám viszont rengeteg áldozatot hozott Magyarországon. 2021 júniusban meg is kérdeztük Orbánt, hogyan lehetséges, hogy a kormány által laboratóriumnak tekintett Ausztriában eddigre 10 ezren, Magyarországon viszont 30 ezren hunytak el covidban. Akkor a miniszterelnök azt válaszolta, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, és tanulmányokat fog erről kérni. Ezt a tanulmányt – ha tényleg elkészült – azóta sem hozták nyilvánosságra.
A kormányzati covid-videó nagy vesztese Kásler Miklós. Róla még a pénteki rádióinterjúban azt mondta Orbán, „ha visszagondolok erre az öt évvel ezelőtti bajra, ahogy az elkezdődött, akkor mindig imába foglalom Kásler Miklós miniszter úrnak a nevét, mert ő volt az, aki minden európai egészségügyi minisztert megelőzően több mint egy hónappal már riasztott bennünket, hogy ebből baj lesz”. Ami kicsit furcsa, ha megnézzük ezt az idézetet például 2020 február 7-éről, amikor Kásler – mintha nem annyira előrelátó módon – még azt mondta: „Jelenleg a betegséggel kapcsolatos pánik lényegesen nagyobb probléma, mint a Magyarországon még ki nem mutatott vírus.”
Szóval, ahhoz képest, hogy Orbán a film legelején Káslerről beszél, a volt miniszter egyáltalán nem szólal meg a videóban. Legalább azt a jelenetet berakhatták volna, amikor az első covidról szóló sajtótájékoztatón egyszer csak magára hagyta őt Orbán, leterelve a többieket is, azzal, hogy „tied a pálya!”. Fájdalmas, hogy Kásler mennyire alkalmatlannak bizonyult a feladatra.
A miniszterelnök a videó végén úgy összegzi a tapasztalatokat, hogy ismerni kell egy nemzet karakterológiáját, hogy megfelelően lehessen vezetni. Nem mondja ki, de érti, aki érti, hogy ő érti. Bár talán sokszor mintha össze vissza beszélne.
A film végén például azt mondta:
„Sokkal inkább képesek vagyunk bajban összetartani és összefogni, mint békeidőben. Ez a magyaroknak egy tulajdonsága szerintem”.
Miközben 2024 novemberében meg ezt: „a magyar egy olyan nép, amely a békében jó, a háborúban kevésbé. Békében tudunk jól teljesíteni, és örülünk, hogy Kirgizisztán is a béke oldalán áll, s így mindketten tagjai vagyunk a globális békepárti többségnek, és dolgozunk is meg imádkozunk is azért, hogy a béke minél hamarabb elérkezzen”.
A saját dicsőségükben fürdő szakértők mellett érdemes lett volna megszólaltatni olyanokat is, akik szakmailag állnak hozzá a járványhoz, és szűrnek le tapsztalatokat. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója például most ősszel arra figyelmeztetett, hogy Magyarország ölbe tett kézzel várta az őszi járványokat, covid-oltás ősszel nem volt az országban.
Szerinte a járványoknál megfigyelhető egy ördögi ciklus: a pánikot a közömbösség követi, holott az igazság félúton van. Az elején sem pánikolni kell, hanem ésszel beavatkozni. A járványok második felében pedig nem kellene teljesen elengedni a védekezést, mondván, nem érdekes, ami innentől kezdve történik. Szerinte most a pánik és elhanyagolás ördögi köre játszódik, és ha ebből nem lépünk ki, a következő évtizedekben nagyon sok lesz a fertőző betegség.
Az évforduló alkalmából a kormány covid-intézkedéseiről Magyar Péter is beszélt, Kulja Andrásral, a Tisza EP-képviselőjével vették végig, hogy milyen problémák voltak az egészségügyben a járvány idején. Kulja saját tapasztalatait felidézte, hogy milyen kevés védőfelszerelés volt eleinte és felolvasta egy – meg nem nevezett – intenzíves orvos levelét, hogy alkalmatlan lélegeztetőgépeket kaptak. Kulja szerint az volt a legnagyobb gond, hogy a problémákról nem lehetett nyíltan beszélni, így azokat megoldani sem lehetett.