Donald Trump, miután ismét hivatalba lépett és aláírt egy rakás fontos/ijesztő rendeletet, csütörtökön aláírta a John F. Kennedy, Robert F. Kennedy, illetve a Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos akták titkosításának feloldásáról szóló rendeletet.
„Családjaik és az amerikai nép átláthatóságot és igazságot érdemelnek. Nemzeti érdek, hogy végre nyilvánosságra hozzuk az ezekkel a merényletekkel kapcsolatos összes feljegyzést” – monda az Axios szerint Trump, aki természetesen ezt is „nagy dolog”nak nevezte.
Trump már 2017-ben is meg akarta nyitni a Kennedy-aktákat, majd végül ígéretével szemben mégsem tette meg. Pontosabban bejelentették, hogy nyilvánosságra hoznak 2800 dokumentumot, de 300 feljegyzés, hangfelvétel, egyéb dokumentum továbbra is titkos maradt. Ahogy az Axios is írja, a szövetségi kormány úgy döntött, a közzétételük ártana a nemzetbiztonságnak vagy ellentétes lenne a közérdekkel.
„Most úgy döntöttem, hogy a John F. Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos feljegyzések és az információk visszatartása nem áll összhangban a közérdekkel, ezeknek az iratoknak a kiadása már régóta esedékes” – mondta Trump.
A Robert F. Kennedyvel és a Martin Luther Kinggel kapcsolatos akták kiadása Trump szerint szintén közérdek.
Az oltásellenes nézeteiről ismert ifjabb Robert F. Kennedy, akit Trump beválasztott kabinetjébe, és aki Robert F. Kennedy szenátor fia, illetve John F. Kennedy elnök unokaöccse, ahogy az Axios is írja, úgy véli, hogy a CIA-nak szerepe volt JFK meggyilkolásában, ezért is erőltette – sikertelenül – menyét, Amaryllis Fox Kennedyt a CIA igazgatóhelyettesi posztjára. Azt is mondta, hogy „meggyőző”, „közvetett” bizonyítékok vannak arra, hogy a CIA-nak köze volt apja halálához is
A Kennedy-aktákat 2017-ben egyébként nem Trump döntése miatt, hanem egy 1992-ben hozott törvény alapján kellett nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozott aktákból az derült ki, hogy volt JFK-összeesküvés, csak nem ott, ahol sejtették, és minden jel szerint egyedül Lee Harvey Oswald tüzelt a dallasi Dealey Plazánál.