Vlagyimir Putyin egyre nagyobb aggodalommal figyeli az orosz gazdaság helyzetét, állította a Reutersnek öt, a Kreml világát ismerő forrás. Mint az amerikai hírügynökség írja, az orosz gazdaság, melyet a kőolaj, a földgáz és az ásványkincsek exportja hajt, erőteljes növekedésre volt képes az elmúlt két évben a nyugati szankciók ellenére is, ugyanakkor belföldön bőven vannak problémák: a gyakorlatilag hadi működésbe állított gazdaságban a munkaerőhiány és az elszabaduló infláció miatt megemelt alapkamatok okoznak komoly nehézséget.
Ehhez jött a katonai kiadások rekordszintre való növekedése, ami miatt a Reuters informátorai szerint az orosz eliten belül is terjed a nézet, hogy le kéne zárni a háborút. Donald Trump, aki a kampányában a háború gyors lezárást ígérte, a héten már újabb szankciókkal és vámmal fenyegette meg az oroszokat, ha Putyin nem intézkedik gyorsan, és az amerikai elnök is arról beszélt, hogy az orosz gazdaság nagy baj felé halad. A Kreml egyik magas rangú tanácsadója azt közölte a Reutersszel, hogy Oroszország egyelőre nem kapott konkrét tárgyalási javaslatokat.
A Reuters korábban már írt arról, hogy információjuk szerint Putyin kész tűzszünetről tárgyalni Trumppal, de elvárja, hogy náluk maradhassanak az Ukrajnától elfoglalt területek, és Ukrajnának fel kell adnia az igényét, hogy valaha a NATO-hoz csatlakozzanak.
Putyin korábban arról beszélt, hogy az oroszok készek addig harcolni, ameddig szükséges, és a 2,2 ezermilliárdos gazdaságuk (ami amúgy kisebb, mint mondjuk az olasz vagy a brazil gazdaság) eddig ellenállónak bizonyult a szankciókkal szemben. Az idei évre azonban az orosz jegybank és az IMF is csak 1,5 százalék alatti növekedést vár, az infláció pedig hamarosan két számjegyű lehet, annak ellenére is, hogy a jegybank az alapkamatot már 21 százaléka vitte fel, súlyosan nehezítve ezzel a hitelezést.
Putyin a Reuters információi szerint tisztában van a gazdaság nem hadiipari ágazataira nehezedő nyomással, és a lap forrásai szerint az orosz elnök úgy gondolja, hogy a háború fő céljait, azaz az ukrán hadsereg meggyengítését, illetve a Krímet és Oroszországot összekötő szárazföldi területek elfoglalását már elérték. Az idei orosz költségvetésben a GDP 6,3 százalékát költik hadiipari célokra, hasonlóra még sosem volt példa a posztszovjet időszakban.
A lap kitér arra is, hogy Putyin frusztrációja nyilvánvaló volt december közepén is, amikor üzleti vezetőkkel találkozott, és a találkozón állítólag több vezető gazdasági tisztviselőt is nyíltan kritizált az elnök, aki a Reuters forrásai szerint többek között azon akadt ki, hogy a hitelek emelkedő költsége miatt csökkent a magánberuházások száma. A találkozóról nyilvánosságra hozott hivatalos feljegyzésekbe amúgy csak dicsérő szavak kerültek be. Az elmúlt időben több befolyásos, a vezetéssel jó kapcsolatot ápoló cégvezető is nyilvánosan kritizálta a túl magas alapkamatot, és állítólag a legnagyobb bankvezérek is arra igyekeztek rábeszélni a jegybankelnök Elvira Nabiullinát, hogy ne emeljék tovább az alapkamatot, és Putyin is nyilvánosság előtt jelezte, hogy kiegyensúlyozott kamatpolitikai döntést vár el. Ezek után érdekes volt, hogy decemberi, utolsó kamatdöntésekor a jegybank tartotta a 21 százalékos irányadó kamatot, pedig elemzők további 200 bázispontos emelést vártak előzetesen.