Az Integritás Hatóság elnökét jelentős értékre elkövetett hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség.Biró Ferenc visszautasítja a vádakat, a gyanúsítás ellen panasszal élt. Konzekvensen azt mondja, a végén majd kiderül, hogy nem követett el semmit.Az ügyészség és Biró kulcskérdésekben állít teljesen mást az ügyről.Egyelőre úgy tűnik, az elmozdítását nem kezdeményezte az Állami Számvevőszék elnöke, holott a jogszabályok alapján egyértelmű a helyzet – mondta Frank Evelyn ügyvéd, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezetője. Ha a Hatóság elnöke gyanúsítottá válik, nem felel meg a kinevezés feltételeinek, ezért nem is maradhatna a posztján. Jó helyen húzták meg a határt az elnök elmozdíthatóságánál? Mi lesz, ha nem lép az ÁSZ elnök? Interjú Frank Evelyn ügyvéddel.
444: Mennyire egyértelműek a jogszabályok az Integritás Hatóság elnökével kapcsolatban? Van, aki azt mondja, azzal, hogy ő gyanúsított, a kinevezés feltételei megszűntek.
Frank Evelyn: Ez pontosan így van. Az Integritás Hatóság elnökére több jogszabályt is alkalmazni kell, ebből az egyik a különleges jogállású szervekre vonatkozik.
Az Integritás Hatóság is ilyennek minősül, így esetükben a közigazgatási normákon felüli garanciális szabályokra is szükség van. Ez a törvény írja elő, hogy nem lehet elnöknek kinevezni azt, akivel szemben bizonyos fajta bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban büntetőeljárás van folyamatban. (A hűtlen kezelés az egyik kizáró ok.)
A törvény szerint tehát nem jogerős ítéletre vagy vádemelésre van szükség, a megalapozott gyanú alapján indított nyomozás is kizáró ok.
A törvény kimondja azt is, hogy ha a kinevezési feltételek hiányoznak, tehát akár például büntetőeljárás hatálya alá kerül az adott személy, mint Biró Ferenc, vagy egyéb összeférhetetlenségi ok merül fel vele szemben a kinevezést követően, akkor az Állami Számvevőszék elnöke közigazgatási pert indíthat vele szemben.
Megkerestem az Állami Számvevőszéket, hogy a kinevezési feltételek hiánya miatt Windisch László elnök indít-e közigazgatási pert, amire azt írták, „tekintettel arra, hogy az Integritás Hatóság elnöke a gyanúsítás ellen panasszal élt, a kérdéseket nem tartják időszerűnek.”
Sajnálatos módon az Állami Számvevőszék elnöke ilyen szempontból nem utasítható.
Míg például az összeférhetetlenség fennállásánál az elnök személyére javaslatot tevő Alkalmassági Bizottság tehet javaslatot a jogviszony megszüntetésére, a kinevezési feltételek hiánya miatti megszüntetési eljárás megindítása az Állami Számvevőszék elnökének autonóm döntésén múlik.
Az ő esetében ez valahol egy mérlegelési jogkörbe tartozik, ugyanakkor a gyanúsítással szembeni panasz előterjesztése nem eliminálja a gyanúsítással kapcsolatos jogkövetkezményeket.
De mit mérlegelhet az ÁSZ elnök pontosan, hogyha a törvény ön szerint egyértelmű?
Az én olvasatomban az Állami Számvevőszék elnöke nem járt el jogszerűen, neki ilyen körülmények között kötelessége lenne megindítani a közigazgatási peres eljárást, aminek következtében Biró Ferencet meg lehetne fosztani a kinevezéstől. Csak erre sajnos nem lehet rákényszeríteni.
A törvényt nem lehet máshogy értelmezni? Állítólag magas szinten folyik a jogértelmezés arról, hogy egy már kinevezett embernél számít-e, hogy jelenleg nem felel meg a kinevezés követelményeinek.
Több kollégám álláspontját is meghallgattam, a jogszabályokat tüzetesen átvizsgáltam, és azt tudom mondani, hogy abban az esetben, ha a kinevezés feltételei nem állnak fenn, márpedig az egyik követelmény, hogy ne legyen vele szemben folyamatban büntetőeljárás, akkor kezdeményezni kell a közigazgatási peres eljárást.
Egy jogviszony fennálltánál nem lehet eltekinteni a bemeneti feltételektől.
A köztársasági elnök nevezte ki Biró Ferencet. Neki van bármilyen mozgástere az ügyben?
Nem. A jogalkotó egy többlépcsős garanciális szabályt alkotott az Integritás Hatósággal kapcsolatban, kifejezetten amiatt, hogy ez egy autonóm államigazgatási szerv, így a tágan értelmezett államapparátus több különböző egysége kapcsolódik be a kinevezésbe és az eltávolításba.
Nem tartom problémának, hogy nem a köztársasági elnöknek, hanem a közigazgatási bíróságnak van hatásköre a kinevezési feltételek hiánya miatti elmozdításra. Az elsőfokú bíróságnak 30 napon belül kell ítéletet hoznia.
A közigazgatási bíróságnak van mérlegelési jogköre?
Jelen esetben egy objektív körülmény fennállásáról, azaz az elnökkel szembeni meghatározott büntetőeljárás folyamatban létéről kell döntenie a bíróságnak. Így ebben a konkrét helyzetben nem mérlegelési, hanem tisztán jogszerűségi kérdés, hogy meg kell-e szüntetni a jogviszonyát.
Biró Ferenc nemcsak visszautasítja a gyanúsítást, hanem utal arra is, hogy az egész azért indult, mert a politika számára kellemetlen ügyeket feszegettek. Mennyire jogos, hogy valakit már akkor el kell távolítani a posztjáról, mikor még csak gyanúsított? Hiszen később kiderülhet, hogy valóban nem követett el semmit.
Nagyon komoly jogpolitikai érdekmérlegelési kérdés, hogy a jogalkotó milyen szabályokat épített be annak érdekében, hogy kifejezetten az EU-s pénzek megfelelő felhasználásával, illetve a visszaélések felkutatásával foglalkozó állami szerv mennyire legyen feddhetetlen.
A gyanúsítás vagy a vádemelés a jobb határ?
Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás alanyává a terhelt gyanúsítással válik, ezért megítélésem szerint már az is elég. Szerintem nem biztosították túl a rendszert. A rendőrség alapos gyanú alapján indíthat ilyen eljárást, annak alanyává biankó nem kerülhet senki.
És még ha Biró Ferenc esetében meg is szüntetnék a nyomozást, vagy felmentené őt a bíróság, a baj már bekövetkezett: az Integritás Hatóságba és az elnökbe vetett bizalmat már az is erősen megingathatja, hogy büntetőeljárás alanyává vált.
Az Integritás Hatóság etikai kódexe is úgy fogalmaz, hogy a korrupció látszatát is kerülni kell. Vele kapcsolatban több bűncselekmény gyanúja is felmerült, úgyhogy megítélésem szerint az lehetne a következő jogállami lépés, hogy az Állami Számvevőszék elnöke keresetet terjeszt elő vele kapcsolatban.
Van bármilyen következménye annak, ha az ÁSZ elnöke megsérti a jogszabályt?
Itt végső soron az Európai Bizottság felé kell felelnie Magyarországnak. Az Integritás Hatóság működésének is meg kell felelnie az Európai Bizottság által megfogalmazott sztenderdeknek, lévén, hogy a jogállamisági eljárás miatt alakult meg a Hatóság, és a létrehozása a 17 pontos vállalási lista egyik eleme volt.
Megítélésem szerint nagyon komoly következménye lehet, ha például az éves beszámolási kötelezettség teljesítése során az Integritás Hatóság jelentését továbbra is a büntetőeljárás hatálya alatt álló, de még nem elítélt Biró Ferenc szignálná. Ott jogos aggályokat fejezhetne ki az Európai Bizottság.
Megkerestem az Európai Bizottságot is, hogy Biró vezetheti-e a hatóságot, amire annyit írtak, hogy sajtóhírekből tudnak a vizsgálatról és a gyanúsításról, további információjuk nincs, de szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet.
A lemondásról nem biztos, hogy állást foglalhatnak, de ha az ügy eszkalálódik, akkor a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban meg tudnak majd fogalmazni kritikát.
Ha az eljárás végén kiderül, hogy Biró Ferenc ártatlan, mi történik utána? Mondta, hogy a gyanúsítás csorba a Hatóság becsületén, de Biró hírnevén is az.
Ha megszűnik vele szemben a büntetőeljárás hatálya, akkor a kinevezés feltételei ismét fennállnának, de azért a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom – miután egy korrupciót kutató intézményről van szó – sérülne. Mint ahogy most is sérül minden egyes percben, amíg az Állami Számvevőszék elnöke meg nem teszi a szükséges lépést.
Ha Biró Ferencet eltávolítják a posztjáról, gyanúsítottként indíthat kártérítési pert, vagy eljárást a jóhírnév sérelme miatt?
Az irányadó bírósági gyakorlat is afelé mutat, hogy önmagában az, hogy valakivel szemben gyanút közöl az ügyészség vagy a rendőrség, még nem jelenti a jó hírnevének megsértését, hiszen alkotmányos garanciaként megilleti az ártatlanság vélelme. Jogerős bírósági döntésig őket nem lehet bűnelkövetőnek tekinteni.
Pont az ártatlanság vélelme miatt indokolt a kérdés, hogy jó helyen van-e meghúzva a határ, hogy már egy gyanúsított sem vezetheti az Integritás Hatóságot.
Szerintem a jó közigazgatásba vetett bizalom, illetve az Integritás Hatóság állami szerepe azt diktálja, hogy önmagában a gyanú felmerülése is ilyenfajta következményeket vonhat maga után.