Szerdán jelentette be az Átlátszó, hogy személyiségi jogi pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, ami szerinte az állami szerv a tavaly nyáron megindított vizsgálata óta „olyan megállapításokat tett és terjesztett, amelyek mindenféle valóságalapot nélkülöznek”. A hivatal elnöke, Lánczi Tamás többek között azzal vádolta az oknyomozó portált, hogy „csak azért működik Magyarországon, hogy átláthatatlan külföldi pénzeket felhasználva hírszerzést végezzen”.
A bíróságnak benyújtott keresetében az Átlátszó több között azzal érvel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a közreműködésük nélkül írta meg a vizsgálati jelentését, amit anélkül tett közzé, hogy azt előzetesen nekünk is megküldte volna. Szerintük ez az eljárás ellentétes a jogszabállyal. „Ez a mulasztás arra vezetett, hogy a felperes a jelen keresettel érintett valótlan állításokról is csak a jelentésből és a jelen per tárgyát képező felperesi közlésekből értesült, a valótlan tartalom előzetes korrekcióját kérni az ezt biztosító törvényi szabály ellenére nem volt módja” – írták. Egyben azt is abszurdumnak tartják, hogy a Hivatal a közérdekű adatigényléseiket állítja be hírszerzési tevékenységnek. Valamint a Hivatal többi állítását is tételesen cáfolták.
Ehhez képest Lánczi Tamás hivatala csütörtöki reakciójában minden korábbi állítását: „Az Átlátszó egy külföldi forrásokból finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezet, amely külföldi érdekcsoportok akarata mentén kívánja befolyásolni a mindenkori magyar kormányzatot és a magyar közvéleményt. Tudatosan terjesztenek dezinformációt Magyarországról, mely súlyos károkat okozott hazánknak.” Végül hozzátették:
„Az Átlátszó és a hozzájuk hasonló szervezetek ideje lejárt.”
Lánczi Tamáséknak önbizalmat adhat, hogy Orbán Viktor a múlt héten arról beszélt, hogy a 2025-ös év legfontosabb külpolitikai célja az, hogy a Soros-birodalmat kiszorítsák Európából, és a miniszterelnök szerint Magyarország lehet ebben az első. „Ez az én eltökélt célom erre az évre nézve. Eljött az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi hálózatokat fölszámoljuk, és hazaküldjük.” Erre csütörtöki sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külügyminiszter is ráerősített, aki arra is utalt, hogy a cél érdekében újabb törvények várhatók, amikkel a Rogán Antal elleni szankciókra adnának választ:
„Az elmúlt időszakban egyes országok, még ha azoknak bukott vezetői is, a saját nemzetbiztonságukra hivatkozva hoztak jogi intézkedéseket. Ha ez egy elfogadott működési mód a világpolitikában, akkor szerintem minden országnak, minden nemzetnek megvan a szuverén joga arra, hogy a saját nemzetbiztonsági érdekeinek megvédése érdekében jogi döntéseket hozzon. És ha ennek nincsenek meg az alapjai, akkor meg kell őket teremteni. Úgyhogy nagy munka előtt állunk a következő hónapokban, az biztos.”
A magyar kormány 2018-ban már elfogadott az ún. „Stop Soros”-törvénycsomagot. ” a rendőrségi és a menekültügyi törvény mellett a Büntető Törvénykönyv módosításait tartalmazta, és nagyrészt a menedékkérőknek segítő civilek ellen irányult. 2021-ben aztán az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy ellentétes az európai joggal. A bevándorlási különadó behajtásával még a NAV sem foglalkozott.