Amikor megláttam az MTI Agendájában, hogy az Ifjúságkutató Intézet idén is megrendezi „Ezek a mai (magyar) fiatalok!” című kerekasztal-beszélgetését az MCC Scrutonban, tudtam, hogy megvan a kedd esti programom.
A tavalyi eseményen többek között az derült ki, hogy meg kellene becsülnöm a magyar családtámogatási rendszert, és nem szabadna halogatnom a lánykérést. Kíváncsi voltam, idén mit üzennek nekem a szakértők.
A lakáshelyzet nehézkes, de a kormány dolgozik rajta
Az eseményt Kiss-Kozma Georgina nyitotta meg. Az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője összefoglalta a 2024-es év tapasztalatait, és vázolta a várható idei trendeket.
Kiss-Kozma elmondta, hogy 2024-et külpolitikai és belpolitikai turbulencia jellemezte, ezek a folyamatok pedig a fiatalok életére is hatással voltak. Novák Katalin lemondása, az influenszerek Hősök-téri tüntetése és a Tisza Párt megjelenése őket sem kerülte el.
A fiatalok életére emellett több kormányzati döntés is kihatott. Ilyen volt az okostelefonok iskolai használatának korlátozása, a fiatal munkavállalókat támogató munkáshitel bevezetése és a családpolitikai intézkedések megreformálása.
Az egyik legfontosabb probléma pedig a lakáspiaci helyzet alakulása volt. Kiss-Kozma szerint a piacon megjelenő válságjelek miatt „nehézkessé vált a helyzet”. Kevesebb lakás épült, ráadásul drágábban, így a lakbérek is emelkedtek. Nem csoda, hogy a kormány új gazdaságpolitikai akcióterve is erre a területre fókuszál.
Kiss-Kozma a 2025-ös várakozásokról azt mondta, a lakhatás kérdése várhatóan meghatározó téma marad. Szerinte a területre a kormány lakhatási támogatása pozitív hatásokat gyakorolhat. Szintén fontos kérdés, milyen hatásai lesznek a munkáshitelnek, ösztönzi-e majd a gyermekvállalást.
Kiss-Kozma szerint a fiatalok gyermekvállalási kedvének alakulása egyébként is kulcskérdés, amin a CSOK Plusz és a családi adókedvezmény megduplázása segíthet. Emellett az Erasmus-ügy rendezésére is számíthatunk majd.
Eltűnő középút, erősödő szélsőségek
A panelbeszélgetést a tavalyi év egyszavas értékelésével kezdték a résztvevők. Miután elmondta a moderátor, hogy egy kutatás szerint a fiatalok a változás, nehéz és káosz szavakkal jellemezték leginkább 2024-et, a vendégek is bedobták kifejezéseiket.
Réti Gergely, a Mathias Corvinus Collegium igazgatói megbízottja a küzdelmet és a változást, Pető Dorina, az MCC Egészségedre program vezetője a helikoptert, Tóth Bálint László, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója a választásokat, Szakos Enikő, a Tanuláskutató Intézet kutatója pedig a fejlesztést.
Pető a helikopterrel a saját mindennapjaik fölé emelkedő fiatalokra utalt, akik a magasból vizsgálták, merre tartanak az életben.
Az egyszavas válaszok után szakterületekre bontva folytatódott a beszélgetés. A politikával foglalkozó Tóth azt mondta, a közéletben a szélsőséges vélemények előre törését lehetett megfigyelni tavaly. Szerinte 2024-ben eltűnt a középút, és megerősödtek a szélsőséges formációk.
Németországban előretört a szélsőjobboldali AfD, az Egyesült Királyságban soha nem látott veszteségeket szenvedtek a hagyományos gyűjtőpártok, Franciaországban a szélsőjobb és a szélsőbal erősödött, a folyamat pedig az amerikai elnökválasztáson csúcsosodott ki.
Eközben a fiatalok politikai aktivitása is megnőtt, de ez Tóth szerint nem feltétlenül a választási részvételükben nyilvánult meg. Más módszerekkel is alakították a közéletet: online vitáztak, tüntetéseken vettek részt, petíciókat írtak alá.
Tóth szerint 2024-ben a közösségi média is teret hódított a politikában. Romániában majdnem megválasztottak egy elnököt a TikToknak köszönhetően, Magyar Péter EP-mandátumáról pedig online lehetett szavazni. Tóth ugyanakkor kétélű fegyvernek tartja a folyamatot. Szerinte igaz, hogy ezek a módszerek sokak figyelmét felkeltik, de még a fiatalok is érzik, valahogyan moderálni kellene őket.
Abszolút siker: az iskolai telefonhasználat korlátozása
A fiatalok egészségéről Pető beszélt. Rögtön az elején elmondta, hogy a mentális egészség terén nehezebb helyzetben van a Z-generáció, mint a korábbiak voltak. A problémáikat a fiatalok is érzékelik, és leginkább a pszichológia segítségével próbálnak válaszokat kapni rájuk.