Hétfői hivatalba lépése után Donald Trumpnak az egyik első dolga volt, hogy kegyelmet adjon a 2021. január 6-án történt, capitoliumi zavargások majdnem 1600 résztvevőjének, köztük az olyan szélsőjobboldali csoportok, mint a Pride Boys vagy az Oath Keepers tagjainak is. Egyúttal aláírta azt a rendeletet, amiben utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy ejtse az összes folyamatban lévő ügyet a zavargással vádolt gyanúsítottak ellen.
Már beiktatásakor is szóba hozta a január 6-i zavargókat, akiket „túszoknak” nevezett, és már akkor utalt rá, hogy kegyelmet kaphatnak.
Az Ovális irodában tartott hétfő esti aláírási ceremónián Trump azt mondta, „ezek a túszok, körülbelül 1500-an kegyelmet kapnak, teljes kegyelmet. Ez egy nagy dolog. Ezeket az embereket tönkretették. Amit ezekkel az emberekkel tettek, az felháborító. Ritkán történt ehhez hasonló az országunk történetében”.
Az igazságügyi minisztérium január elején közzétett adatai szerint 1583 ember ellen emeltek vádat a zavargással kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban, így feltehetően most ők, közel 1600-an kaptak kegyelmet. Közülük több mint 600-at vádoltak meg a rendfenntartó erők megtámadásával, ellenállással vagy akadályozással, körülbelül 175 embert halálos vagy veszélyes fegyver használatával vagy súlyos testi sértéssel. A Capitoliumot védő rendőröket fémbotokkal, deszkákkal, zászlórudakkal, tűzoltókészülésekkel és paprikaspray-vel támadták meg.
A kegyelmet kapottak között vannak olyanok, akiknek a büntetését változtatták meg, vagyis szabadlábra helyezik őket, így az Oath Keepers alapítóját, Stewart Rhodesot is, aki a Capitolium ostromának egyik vezetője volt, és akit 18 évre ítéltek. De ugyanígy szabadon engedik a Proud Boys egykori vezetőjét, Henry „Enrique” Tarriót is, akit a zavargás miatt 22 év börtönre ítéltek.
Trump kegyelemosztását a demokraták azonnal elítélték. Nancy Pelosi, a képviselőház korábbi elnöke, aki a zavargások idején ott volt a menekülni kényszerülő törvényhozók között, „felháborító sértésnek” nevezte Trump akcióját az „igazságszolgáltatási rendszer és azon hősök ellen, akik fizikai sebeket és érzelmi traumát szenvedtek, miközben a Capitoliumot, a kongresszust és az alkotmányt védték”. Pelosi szerint Trump „úgy döntött, hogy egyik legfontosabb prioritásává teszi a rendőrök cserbenhagyását és elárulását”.
Washington állam demokrata szenátora, Patty Murray úgy fogalmazott, „szomorú nap ez Amerika számára, amikor egy olyan elnök, aki nem volt hajlandó lemondani a hatalomról és felkelést szított, évekkel később visszatér hivatalába, hogy erőszakos bűnözőknek elnöki kegyelmet vagy enyhítést adjon”.
Hivatalba lépése előtt Trump tanácsadói még azt mondták, hogy nem fog átfogó kegyelmet adni, hanem minden egyes esetet külön fog felülvizsgálni.
2021. január 6-án Donald Trump hívei megostromolták a washingtoni Capitoliumot Joe Biden 2020-as elnökválasztási győzelmének megsemmisítését követelve. Trump órákon át tétlenül nézte a zavargásokról szóló tudósításokat a Fehér Ház ebédlőjében, és továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy a választást elcsalták, de erről semmilyen bizonyíték nem került elő.
(BBC)