Csak azért mert pár hete, egy-két hónapja lejárt, nehogy már ne vegyem be!
Ez az általános hozzáállás, ha szavatossági időn túli gyógyszerekről, gyógyhatású készítményekről, étrend-kiegészítőkről van szó. Nem csak mi tapasztaljuk ezt a környezetünkben, hanem a gyógyszerészek, orvosok is a pácienseik körében; ideje tehát, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk, mit jelent a lejárati idő, miért érdemes komolyan venni, és mi a teendő, ha megszabadulnánk a „gyanús” tablettáktól, kapszuláktól, szirupoktól. Megkérdeztünk hát egy gyógyszerészt, a tanulságokat pedig pontokba szedtük.
Nincs olyan, hogy „épp, hogy lejárt”
„Kidobtam a dobozt, de biztos jó még.” „A lejárati időt csak úgy ráírják, utána még egy csomó ideig hat.” „Ha rég lejárt, maximum nem hat annyira, bajom biztosan nem lesz.” Minden – vásárlókkal is kommunikáló – gyógyszertári dolgozónak, orvosnak ismerős mondatok ezek: a magyarok jó része úgy áll a gyógyszerekhez, gyógyhatású készítményekhez, mint az élelmiszerhez. A baj csak az, hogy a lejárt pirulák beszedésének sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint annak, ha pár nappal a határidőn túl is megfőzöd a virslit, ráadásul az ételekkel szemben a gyógyszerekre ránézve, azokat megszagolva általában semmi sem árulja el, hogy mikor gyártották őket.
„Minden gyógyszeren, étrend-kiegészítőn megtalálható a lejárati dátum” – tisztázza az nlc-nek Virág-Bognár Gerda gyógyszerész. „Nem csak a dobozon, hanem a levélen is megtalálható a számsor, így, ha csak nem vágtuk le a levélről, mindig tudhatjuk, biztonságos-e beszedni. Nem érdemes legyinteni, hogy »ugyan, biztos jó még «”. Természetesen nem arról van szó, hogy minden lejárt gyógyszer azonnal súlyos veszélyt jelent, inkább arról, hogy a lejárati időn túl sem a szakember, sem a gyártó nem vállal felelősséget azért, hogy milyen hatása lesz a szernek. „Aki beszedi, nem tudhatja, hatásos-e még, nem mérgező-e, nem vált-e ki váratlan allergiás reakciót.”
Ha nem tudod, lejárt-e, akkor lejárt
Sokan levagdossák a gyógyszereket a levélről, összekeverve tárolják, így nem tudják, melyik kapszula, tabletta mikor járt le. Gyógyszerész szakértőnk a zéró tolerancia híve. „Ha nem látszik a dátum, és nem vagy biztos benne, mikor vásároltuk, nem szabad bevenni. Szirupot sem, tablettát sem, semmit. A legjobb tehát, ha feltételezzük, hogy lejárt, és onnantól kezdve az gyógyszerhulladék. Éppen ezért nem érdemes felhalmozni a gyógyszereket; ha valaki fejfájós, természetes, hogy két levél Advil mindig akad a háztartásban, de így is érdemes szortírozni, nézni a lejárati időt, ha kell, szanálni.”
„Emlékszem, egyszer egy utazás alatt találtam a tárcámban pár lejárt allergiagyógyszert – meséli Virág-Bognár Gerda –, úgy voltam vele, ez csak egyszerű antihisztamin, mi baj lehet? Végül erőt vettem magamon, elmentem egy gyógyszertárba, nem vettem be, de a kísértés ott volt”. Az is számít persze, milyen helyzetben „fanyalodik” az ember lejárt gyógyszerre. „Ha egy anafilaxiás beteg a roham kezdetén veszi észre, hogy két hónapja lejárt a darázscsípés elleni Epipen, nyilván beszúrja. Az én esetemben okosabb döntés volt gyógyszertárba menni.”
Igenis lehet bajod belőle – nem is kicsi
Közkeletű tévhit, hogy a lejárt gyógyszerek legfeljebb nem, vagy kevésbé hatásosak, de bajunk nem lehet belőle, ha beszedjük. A helyzet ennél bonyolultabb. „Minden szer esetében nagyon komoly stabilitásvizsgálatokat végeznek, azt tesztelve, hogy mi meddig tartható el, erre alapozzák a lejárati időt” – mondja a szakértő. „Érthető a fenti hozzáállás, de nagyon fontos, hogy nincs garancia arra, hogy ennyivel megússzák. Nem mintha veszélytelen lenne, hogy egy súlyosabb betegség esetén hatástalan gyógyszert szedünk be. Azon túl, hogy elbomlik a hatóanyag, keletkezhetnek egészségkárosító anyagok is, illetve vannak oldatos gyógyszerek, amelyekben mikrobiológiai folyamatok is elindulnak”, azaz szó szerint megromlanak.
A gyógyszereken általában semmi jele annak, hogy lejártak-e. „Előfordulhatnak fizikai elváltozások, ekkor vissza kell vinni, függetlenül attól, hogy lejárt-e. Találkoztam olyan esettel, hogy visszahívtak egy gyógyszer adott gyártási számhoz tartozó összes tételét, mert a leírás nem felelt meg annak, ahogy valójában kinézett.”
A tárolás is fontos. „Mindig azt javaslom, hogy az eredeti csomagolásban, száraz, hűvös helyen tároljuk a gyógyszert. Akadnak persze, amelyeket szobahőn, akadnak, amelyeket hűvös, vagy hideg helyen érdemes tárolni. A gyerekek védőoltásait például hűtőben kell tartani; mindig elmondom, hogy ez tényleg a hűtőszekrény kell, hogy legyen, ne a hűtőajtó. A legtöbb gyógyszert 15-25 fokon, száraz helyen tároljuk. Azaz elég, ha eltesszük valahová a szobában, de a kánikulában nem mindegy, hova.”
Több cikkben szerepel, hogy az antibiotikumok esetén különösen veszélyes, ha lejárat után szedjük be őket, de erről még nincs tudományos konszenzus. Ezeket a gyógyszereket inkább azért sorolják külön kategóriába, mert sajnos nagyon gyakori, hogy a betegek abbahagyják a szedésüket, ha elmúlnak a tünetek, és elrakják őket későbbre. „Létezik olyan kiszerelés, amely többet tartalmaz, mint amit az orvos előír, ilyenkor természetes, hogy marad belőle, de az antibiotikumok többségét végig kell szedni, különben nem csak a betegség kiújulását, de az antibiotikum-rezisztenciát is kockáztatjuk.”
Semmiképp ne hagyjuk félbe a szedését, csak mert például elmúltak a felsőlégúti panaszok, hogy aztán folytassuk legközelebb, amikor köhécselni kezdünk.
Visszatérve a lejárathoz: „A gyógyszer nem cukorka, ne vonjunk fokozatokat, nincs olyan, hogy épp, hogy lejárt. Ha túl vagyunk a dátumon, veszélyes hulladékként kell kezelni.”
Nem elég, ha kidobod
Sőt, nem is dobhatod ki – és ennek jó oka van. Az otthon tartott lejárt és/vagy feleslegessé vált gyógyszerek veszélyesek lehetnek a környezetre – figyelmeztet a Népegészségügyi Központ, amely szigorúan szabályozza, hogyan és hol kell megszabadulni ezektől, nem véletlenül. „A háztartási hulladékba tett, illetve a WC-n lehúzott vagy a lefolyóba engedett gyógyszerek hatóanyagai belemosódhatnak a talajba, majd a talajvízbe és onnan visszakerülhetnek az ivóvízbe is” – figyelmeztet a hivatalos tájékoztató. A hatóanyagok tehát emberre, állatra, növényre is veszélyesek, különösen a gyulladáscsökkentő antibiotikum-tartalmú gyógyszerek, valamint a női nemi hormonokat tartalmazó fogamzásgátlók. „Utóbbiak például megváltoztatják azoknak az élőlényeknek a nemi irányultságát, aktivitását és szaporodóképességét, amelyeknek a szervezetébe kerülnek.”
Tilos tehát a gyógyszereket – sőt, étrend-kiegészítőket, gyógyhatású készítményeket, amelyekre mindjárt visszatérünk – kukába dobni, lefolyóba, vécébe önteni, elégetni, vagy bárhogyan az élővizekbe, talajba juttatni.
Hogy akkor mi a teendő? Nincs mese, gyűjtőpontra kell vinned őket. Szerencsére elég a legközelebbi gyógyszertárba elzarándokolni – akár akkor, amikor amúgy is mennél –, és leadni a gyógyszerésznek, vagy bedobni a gyűjtőládába. Ezeket elvileg minden patika vásárlóterében megtalálod, így sorban sem kell állnod, de nagyon fontos, hogy ide csak a tablettákat, kapszulákat dobhatod, lehetőleg csomagolással együtt, tehát levélben. (A papírdobozra, leírásra nem lesz szükség, az mehet a papírhulladékok közé.) Ezeket aztán speciális tartályokban megsemmisítik.
A folyadékot, higanyt tartalmazó, vagy robbanásveszélyes termékek, az injekciós tűk, infúziós alkatrészek, fecskendők veszélyes hulladéknak minősülnek ezért ezeket külön gyűjtőkben kell leadni, a tűhulladéknak például külön gyűjtője van a kórházakban, szakrendelőkben; ezekről a gyógyszertári dolgozók tudnak információt adni. Nem szabad a gyógyszerekkel együtt kidobni a kábítószernek minősülő, fokozottan ellenőrzött szereket sem, ezeket a gyógyszerésznek kell átadni; ilyen például a rákbetegek által is használt fájdalomcsillapító tapasz. „Ezeknek már a kiváltásához is komoly adminisztráció szükséges, az sem mindegy tehát, hogy szabadulunk meg tőlük” – mondja a gyógyszerész.
A begyűjtés a gyakorlatban inkább úgy néz ki, hogy a vásárlók behozzák a zacskót, megkérdezik a gyógyszertárban, hova adhatják le, „a munkatársak pedig megnézik, van-e benne tű, gyúlékony anyag, ha igen, elirányítják őket a gyűjtőpontokhoz” – meséli Virág-Bognár Gerda, aki az Astoriánál dolgozik egy patikában. Oda nagyrészt fiatalok járnak, „az elmúlt időben pedig egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy leadják a gyógyszereket, ha nem tudják pontosan, mi a teendő, akkor is behozzák őket és megkérdezik”.
Nem csak a gyógyszerekre vonatkozik
Hanem minden gyógyhatású készítményre és étrend-kiegészítőre. Igen, a vitaminok ugyanúgy elveszíthetik a hatásukat és keletkezhetnek „gyanús” anyagok, ha lejárat után is megtartjuk őket. Ha már itt tartunk: ugyanez vonatkozik a folyékony gyógyszerekre, a szirupokra is. „Sokan ezeket nem is veszik gyógyszerszámba: valamiért úgy állnak hozzá, hogy a gyógyszer kicsi és kemény. Amikor kérdezem, tablettát, kapszulát, vagy folyadékot szeretne-e adott hatóanyaggal, azt mondják, gyógyszert.”
A lényeg tehát:
Teljesen mindegy a halmazállapot, és hogy vitamin, vagy gyógynövényes szer-e, a legjobb, ha ugyanúgy állunk ezekhez is, mintha gyógyszer minősítést kaptak volna: a lejárat az lejárat, függetlenül a jogi háttértől.
The post A gyógyszerész kéri: erre figyelj nagyon, amikor kinyitod a gyógyszeresdobozt! first appeared on nlc.