Az Északi Áramlat elleni, 2022 szeptemberében történt szabotázsakció nemcsak a geopolitikai feszültséget fokozta, hanem példátlan környezetszennyezést is előidézett – írja az IFLScience. Szakértők egy csoportja három tanulmányban mérte fel a hatásokat, a publikációk itt, itt és itt érhetők el.
Az Északi Áramlat vezetékek Oroszországból Németország irányába szállítanak földgázt a Balti-tenger alatt. 2022 szeptemberében az 1-es és 2-es vezetékrendszer is megrongálódott robbantások következtében. Máig tisztázatlan, pontosan ki állt a szabotázsok hátterében, de szinte bizonyos, hogy a támadásnak az orosz-ukrán háborúhoz volt köze.
Az esetet követően a The Voice of the Ocean Foundation gyorsan leeresztett egy víz alatti drónt egy, a szivárgás zónáján kívül eső területre. A robbanás után három hónapig folytatták az adatgyűjtést, mérték a környező vizekben az oldott metán mennyiségét.
Ismeretlen hatások
Bastien Queste, a Göteborgi Egyetem oceanográfusa szerint az adatokat a Leibniz Balti-tengeri Kutatóintézet hajójáról gyűjtött információkkal vetették össze. Az eredmények alapján a gáz nagy része a Föld légkörébe került, bár jelentős mennyiséget a tenger nyelt el.
A robbanás utáni kezdeti időszakban volt, hogy az oldott metán szintje a szokásos ezerszeresére nőtt a vízben. Összességében a Balti-tenger 14 százalékán a koncentráció legalább ötszöröse volt az átlagos természetes szintnek.
Az is kiderült, hogy az áramlatok az oldott metánt a térség 23 védett tengeri területére szállították el. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a szennyezés miként hatott a helyi ökoszisztémákra, már csak azért sem, mert ilyen mértékű eseményt korábban nem dokumentáltak.
„Szerencsére a metán nem túl mérgező, de ilyen mértékű eseményre még nem volt példa” – mondta Martin Mohrmann, a The Voice of the Ocean kutatója. Mint hozzátette, a kis koncentráció ugyan nem káros, az viszont nem tisztázott, hogy a hosszú távon fennálló magas metánszint mivel járhat.
A szakértők az eredmények tükrében úgy vélik, újra kell értékelni a víz alatti gázvezetékek biztonságát, különösen a mai, egyre bizonytalanabb világban.
Az Északi Áramlat kockázatértékelései (2009) alapján a gázszivárgás valószínűsége körülbelül egy esemény 20 ezer évenként, a földgáz vízben való oldhatósága pedig elhanyagolható
– nyilatkozta Mohrmann, hozzátéve: immár mindkettő állítás megkérdőjelezhető.
The post Példátlan szennyezést okozott az Északi Áramlat elleni támadás first appeared on 24.hu.