Egyre nagyobb demográfiai kihívásokkal néz szembe Kína, miután a kormány pénteki közlése szerint 2024-ben már zsinórban harmadik éve csökkent az ország lakossága, írja az AP.
Kína lakossága 2024 végén 1,408 milliárd fő volt, ami 1,39 millióval kevesebb az előző évhez képest. A trend egyébként nem egyedüli, hasonló folyamatok zajlódnak Kelet-Európában, de Kelet-Ázsiában is, például Japánban és Dél-Koreában is zuhan a gyermekvállalási kedv.
Az okok minden esetben hasonlóak: a megélheti költségek emelkedése miatt a fiatalok halogatják a házasságot és a gyermekvállalást, miközben felsőoktatási tanulmányaikra és a karrierjükre koncentrálnak.
Kínában komoly gondot jelent a gyorsan öregedő népesség, a csökkenő munkaerő, és a kivándorlás. Eközben a katonai és monumentális infrastrukturális projektekre fordított állami kiadások folyamatosan emelkednek. Ráadásul meglehetősen ingatag lábakon áll az eleve gyenge kínai társadalombiztosítási rendszer, hiszen egyre több kínai nem hajlandó befizetni az alulfinanszírozott nyugdíjrendszerbe.
A lakosság 22 százaléka már most 60 évesnél idősebb, a hivatalos adatok szerint 310,3 millióan vannak, és 2035-re ez az arány már a 30 százalékot is meghaladhatja. Emiatt komoly viták is zajlanak a nyugdíjkorhatár módosításáról, amely egyébként az egyik legalacsonyabb a világon. Mivel kevés gyerek születik, a kiüresedő iskolák és óvodák átalakulnak idősotthonokká.
Az olyan, gyermekvállalást segítő állami ösztönzőknek, mint például a három gyermek utáni készpénzes támogatás, vagy a lakhatási költségekhez nyújtott támogatás, csak átmeneti hatásai voltak. Tartós fordulatot nem eredményeztek a társadalomban.