Az Európai Unió tisztviselői a Financial Times cikke szerint most tartalékintézkedéseket dolgoznak ki, és a belga király bevonásával használnának fel egy 80 évvel ezelőtti törvényt, hogy megtartsák az Oroszország elleni szankciókat, miután Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a szankciók megújítását.
Orbán Viktor már decemberben közölte, hogy akadályozná az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbítását, amihez egyhangú jóváhagyás szükséges. De Orbán a péntek reggeli rádióinterjújában is elmondta, „ideje, hogy a szankciókat kidobjuk az ablakon”. A FT felidézte azt is, miszerint Orbán azt mondta, ha Trump enyhíti a Moszkvával szembeni amerikai szankciókat, ragaszkodni fog ahhoz, hogy az EU is kövesse ezt a példát.
EU-s tisztviselők szerint az elsődleges cél most meggyőzni Orbánt arról, hogy tartsa fenn a szankciókat Oroszországgal szemben az EU-ban. Igaz, ehhez hozzátették, „nagy az esélye, hogy Orbán nem törik meg”.
Az FT felidézi, hogy a belgiumi székhelyű Euroclear központi értékpapír-letétkezelőnél ott van 190 milliárd eurónyi orosz állami vagyon is, és ha a szankciók hatályukat vesztik, egy tisztviselő szerint „a pénz másnap már Oroszországban lenne”. „Ha Orbán nem enged, az egyetlen megoldás a nemzeti megoldás” – mondta egy magas rangú tisztviselő.
Mivel az állami vagyontárgyakat egy belga szervezetnél tartják, a tárgyalásokban részt vevő négy tisztviselő szerint tartaléklehetőségként alkalmazhatnák azt az 1944-ben elfogadott háborús rendeletet, ami lehetővé teszi Fülöp királynak, hogy megakadályozza a vagyontárgyak országból történő elvitelét.
A királyi palota nem nyilatkozott arról, hogy az ügyben megkeresték-e a királyt, de hozzátették, hogy egy ilyen rendeletért a kormányt terheli a felelősség, még akkor is, ha azt az uralkodónak alá kell írnia.
A belga külügyminisztérium szóvivője azt mondta, „Belgium a többi uniós tagállammal együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy megállapodásra jusson az Oroszország elleni szankciók megújításáról”.