15 hónapnyi, tízezreket meggyilkoló, milliók legalapvetőbb életfeltételeit szisztematikusan leromboló, a Gázai övezet jelentős részét a földdel egyenlővé tevő háború érhet véget a tűzszünet aláírásával. Ez vasárnap délben lép életbe a megállapodás szerint, anélkül, hogy közben a Hamász október 7-i terrortámadása óta folyamatosan hangoztatott fő izraeli cél, a Hamász megsemmisítése megvalósult volna.
A háromszakaszosra tervezett tűzszüneti megállapodás körvonalai már ismertek, de részletesen még csak az első, 42 napos periódusról van elvi megegyezés. Eszerint az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul a Gázai övezetből, szabadon hagyva a határok mellett egy pár száz méteres biztonsági sávot. A Hamász első körben 33 izraeli túszt enged szabadon a fogságukban lévő 98 (közülük nagyjából hatvanan lehetnek még életben) ember közül, nőket és gyerekeket. Minden kiengedett túszért cserébe Izrael fejenként 30 (a kiengedett izraeli katonanőkért 50), izraeli börtönökben lévő palesztint enged ki, vagyis körülbelül ezer, a hatóságok által a Hamászhoz kötött palesztin nyeri vissza a szabadságát.
Izrael ahhoz is hozzájárul, hogy az idáig napi száz teherautóban limitált segélyszállítmányok volumenét legalább az ötszörösére emeljék – a kiéheztetett gázai lakosság megsegítésére a hírek szerint már el is indultak a konvojok, de az ENSZ szállítmányait az izraeli hadsereg egyelőre nem engedi át.
Izrael azt is vállalja, hogy a lakóhelyük módszeres bombázása miatt a Gázai övezet déli részére menekült gázaiak visszatérhetnek a terület északi részébe, és felszámolják a két részt elválasztó izraeli katonai sávot is. Az első tűzszünet hathetes időtartama alatt kellene megegyezni a folytatásról. A második szakaszban az összes többi, Hamász-fogságban lévő izraeli túsz is hazamehetne, a harmadik, végső körben pedig a felek kicserélnék a náluk lévő halottakat, és – jelentős arab segítséggel – elindulhatna Gáza újjáépítése a romokból.
Egy egészen hasonló megállapodást már tavaly májusban is ugyanígy megköthettek volna. A Biden-kormány akkor a mostanival a lényegi pontokon megegyező, többszakaszos tűzszüneti tervezetet támogatott. Benjamin Netanjáhú azonban akkor kihátrált, olyan indokokkal, amiket most, hogy már Trump is intenzív nyomást gyakorol rá, úgy tűnik, elengedne: jelen állás szerint még a Gáza és Egyiptom határának, az úgynevezett Philadelphia folyosónak az ellenőrzéséről is hajlandó lemondani, pedig korábban erre mint mindenfajta megállapodást ellehetetlenítő, kulcsfontosságú nemzetbiztonsági tényezőre hivatkozott.
Már ha a felek nem lépnek vissza ezúttal is az utolsó pillanatban. Bár az Egyesült Államok, a tárgyalásokat hónapok óta szervező Katar és a környező arab országok is tényként beszéltek a megállapodásról, Gázában pedig az örömhírre hitetlenkedő tömegek mentek az utcák maradékára, a Netanjáhu-kormány egyelőre mégsem szentesítette a tűzszünetet.