Korábbi kutatások főként az öröklött genetikai tényezőkre összpontosítottak, azonban egy 2023-ban végzett tanulmányban a kutatócsoport 15 különböző életmódbeli és egészségügyi tényezőt azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a korai, vagy fiatalon kezdődő demencia, az úgynevezett YOD (Young-Onset Dementia) kockázatával – írja a Science Alert.
Illusztráció: Unsplash
„Ez a valaha végzett legnagyobb és legmegbízhatóbb tanulmány a témában” – mondta David Llewellyn, az Egyesült Királyság Exeteri Egyetemének epidemiológusa az eredmények közzétételekor. „Izgalmas módon ez az első alkalom, hogy kiderült, talán tehetünk lépéseket a legyengítő állapot kockázatának csökkentésére, különböző tényezők célzott kezelésével” – tette hozzá.
A kutatócsoport 356 052, 65 év alatti ember adatait elemezte az Egyesült Királyságban. Az alacsony társadalmi-gazdasági státusz, a társadalmi elszigeteltség, a halláskárosodás, a stroke, a cukorbetegség, a szívbetegség és a depresszió mind magasabb YOD-kockázattal voltak összefüggésben. A D-vitamin hiánya és a magas C-reaktív fehérjeszint (amit a máj termel gyulladás esetén) szintén nagyobb kockázatot jelentett, csakúgy, mint az úgynevezett ApoE4 ε4 génvariánsok (amelyek kapcsolatba hozhatóak az Alzheimer-kórral) jelenléte.
Összetett kapcsolat az alkohollal
A kutatók az alkohol és a korai demencia kapcsolatát „összetettnek” nevezték. Míg az alkoholfüggőség növelte a kockázatot, a mérsékelt vagy erősebb alkoholfogyasztás csökkentett kockázattal járt – valószínűleg azért, mert ebbe a csoportba általában egészségesebb emberek tartoznak. A magasabb szintű formális oktatás és az alacsonyabb fizikai törékenység (ezt például az erősebb kézszorítással mérték) szintén alacsonyabb YOD-kockázattal járt együtt.
„Már tudtuk az idősebb korban kialakuló demenciával kapcsolatos kutatásokból, hogy létezik egy sor módosítható kockázati tényező” – mondta Sebastian Köhler, a hollandiai Maastrichti Egyetem neuroepidemiológusa. „A fizikai tényezők mellett a mentális egészség is fontos szerepet játszik, és fontos a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülése” – hangsúlyozta a szakember.
Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a demenciát konkrétan ezek a tényezők okozzák, ám mégis segítenek részletesebb képet alkotni a folyamatokról. Mint mindig az ilyen jellegű kutatásokban, minél többet tudunk az okokról, annál jobb kezeléseket és megelőző intézkedéseket fejleszthetünk ki – fogalmaz a szaklap.
Sok tényező a fentiek közül módosítható, ami reményt ad azok számára, akik a demencia legyőzésének módjait keresik, nem csupán a kezelését. Mindez azt is jelentheti, hogy a tudatos, egészséges életmód segíthet a demencia kockázatát csökkenteni.
„A fiatalon kezdődő demenciának nagyon komoly hatása van, mivel az érintettek általában még dolgoznak, gyerekeik vannak, és elfoglalt életet élnek” – mondta Stevie Hendriks, a Maastrichti Egyetem neurotudósa, hozzátéve, hogy az okokat gyakran genetikai tényezőkre vezetik vissza, de sok ember esetében nem tudjuk pontosan, mi okozza.
A kutatás eredményei a JAMA Neurology-ban jelentek meg.
The post Tanulmány: Ez a 15 tényező függhet össze a korai demencia kockázatával first appeared on nlc.