Közölte a kormány a legutóbbi, új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció eredményét, ami szerint
„a december 20-án lezárult konzultációban 1 350 690 polgártársunk mondta el a véleményét. Ez az egyik legsikeresebb Nemzeti Konzultáció, amely jól mutatja, hogy az emberek egyáltalán nem közömbösek az ország dolgaiban, és továbbra is szívesen nyilvánítják ki véleményüket a nemzet számára fontos kérdésekben választások között is”.
Az „egyik legsikeresebb” jelzőt nem véletlenül emeltem ki, hiszen ha a közzétett számokat komolyan vesszük, ennél szinte csak sikeresebb konzultációkat bonyolított le a kormány.
Sőt, ha a csak online megszervezett, a koronavírus utáni újraindításról szóló konzultációt nem vesszük figyelembe, akkor az elmúlt 7 évben mind sikeresebb volt. Kisebb érdeklődést kizárólag a 2015 nyár elején lezajlott, a bevándorlásról és migrációról szóló kérdezz-felelek generált. Azt a kérdőívet 1,058 millióan küldték vissza a kormánynak.
Az emberek láthatóan kezdenek beleunni a nemzeti konzultációkba, vagy szimplán egyre érdektelenebb témákban kezdeményez ilyeneket a kormány. A 2020 nyarán lezajlott konzultáció „a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” szólt, akkor 1,68 millióan töltötték ki és küldték vissza a kormánynak a kérdőíveket. Azóta lement még öt, és a „szuverenitásvédelemről ”szólót leszámítva egyre kevesebben vettek részt ezekben. A visszaküldők és kitöltők száma így alakult a hivatalos adatok szerint:
2021 nyarán, a korlátozások visszafogása után érthetően kevesebben akartak kérdőíveket kitöltögetni a járvány utáni életről. Ahogy az olajra, gázra, nukleáris fűtőelemekre kivetett brüsszeli szankciók is kevéssé megfogható témák voltak a lakosság számára.
Mind közül a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció mozgatta meg a legjobban az embereket még 2017 őszén.
Ez arról szólt, hogy a kormány szerint Soros György migránsokat akarna az európai országokba telepíteni, le kellene bontani a határkerítést, és fejenként 9 milliót kellene fizetni minden bevándorlónak. A kormány szokás szerint irányított kérdéseire 2,35 millióan válaszoltak.
Jobban kell a gazdasági semlegesség
A mostani sorban a 14. konzultáció volt, olyan kérdésekben kérdezte a kormány az embereket, mint hogy kell-e gazdasági semlegesség, a maga útját kell-e járnia Magyarországnak, kell-e béremelési program, munkáshitel, vagy kell-e támogatni a fiatalok lakhatását. A kérdezz-felelek december 20-án zárult.
Az eredményeket végignézve nem meglepő módon 99 százalékos támogató eredmények is születtek. Hogy szükség van a fiatalok lakhatásának támogatására, azt viszont „csak” 97 százalék támogatta, míg a béremelési programot 96 százalék.
99 százalékos egyetértés olyan elvont, a kormányzati propagandával egybecsengő kérdésekben született, mint a gazdasági semlegesség, ami üres szófordulat valójában, vagy a migrációs büntetés elutasítása. Csaknem egyöntetű támogatást kapott a kormány abban is, hogy az országnak a maga útját kell járnia. A családi adókedvezmény duplázása terén is szinte teljes volt az egyetértés, ami egyébként már szintén elég régóta eldöntött tény. Orbán Viktor ezt jóval az amerikai elnökválasztás előtt jelentette be: ha Donald Trump lesz az elnök, akkor jöhet a „békeköltségvetés”, és megduplázhatjuk a családi adókedvezményt is.
A konzultációt tavaly októberben hirdette meg a kormány, ennek ürügyén a Fidesz politikusai országjárásba is kezdtek. Bár az eseményeket zárt ajtók mögött tartották, Szijjártó Péter pécsi fórumára azért bejutottunk.