Három elemet lehet kiemelni abból a szakmai gyorsértékelésből, amit a kedden közzétett, vártnál rosszabb decemberi inflációs adatokra reakcióként adott ki Virovácz Péter, az ING vezető elemzője:
A várakozásokhoz képest nagyobb mértékben gyorsul az áremelkedés. Pont olyan tételeknél gyorsul az áremelkedés (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra. Az adatok miatt rövid távon nem várható kamatcsökkentés.
Virovácz az első kapcsán azt írta: az inflációnak ez az erősödése „részben az átlagos árszint havi alapú magas, 0,5 százalékos emelkedéséből és a tavalyi évi alacsony bázisból adódott… Az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt”.
A szakértő szerint „komolyabb meglepetést jelent”, hogy a szeszes italok és dohányáruk ára 0,5 százalékkal nőtt. Kiemelte azt is, hogy „ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába”. Az elemzés emellett kiemeli az energiaárak erős, 2,2 százalékos havi emelkedését, míg az év/év inflációnál a kiugróan magas üzemanyag-áremelkedést.
A második pont kapcsán azt lehet kiemelni Virovácz elemzéséből, hogy „az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is markánsnak nevezhető”. A szakember szerint „tehát nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció ezt a hatást felnagyítja”.
Virovácz arra számít, hogy idén nőni fog az éves infláció is, a tavalyi 3,7 százalék után 4,2 százalékot vár, méghozzá 3,7-5,1 százalék közötti szórással. Ez, valamint a főleg a maginfláció emelkedése miatt kedvezőtlen adat szerint mindenképpen további óvatosságra kell, hogy intse a monetáris politikai döntéshozókat. „Az érzékelt infláció miatt az inflációs várakozások is folytathatták az emelkedést, ami szintén kedvezőtlen folyamat. Mindezek alapján aligha nyílik esély rövid távon a kamatvágás újraindítására”.
Az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter szintén arra számít a mai adat fényében, hogy később folytatódik az MNB kamatcsökkentése. „A részletekből egyértelműen látszik a forint gyengülésének a hatása, ami korábban már a termelői árindex emelkedésében is megjelent” – értékelte az adatot Kiss. Szerinte „ez nagymértékű felfelé mutató kockázatokat hordoz”, így továbbra is szigorú monetáris politikára számít, és arra, hogy „a magasabb inflációs kockázatok, a gyenge forint és a nemzetközi monetáris politikai várakozások alakulása miatt az idei első kamatvágás időpontja későbbre tolódik”.