Ezt már 2019-ben is megírtuk, de továbbra is aktuális: a korábban csöndes és eldugott Grönland az utóbbi pár évben annyit szerepel a hírekben, mintha legalábbis megnyert volna valami tehetségkutatót: Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok leendő (és volt) elnöke például újra bedobta az az első és második hallásra is szürreális ötletet, hogy a szigetet valamiképpen Amerikához csatolná, és ha kell, ehhez akár hajlandó lenne katonai erőt is bevetni (vagyis ebben az esetben egy NATO-tagország támadna meg egy másik NATO-tagországot, ami eléggé unortodox megoldás).
Tipikus grönlandi látkép (fotó: Sean Gallup/Getty Images)
Trump heves érdeklődésének oka elsősorban az lehet, hogy az óriásszigeten drámai gyorsasággal olvadnak a jégmezők, ami egyrészt igen érzékletesen és jól mediatizálható módon mutatja be a klímaváltozás hatásait, másrészt pedig ráirányítja a figyelmet a mindeddig fagytakaró alatt rejtőző, elképesztő mennyiségű szénhidrogénkincsre.
Grönland persze ettől függetlenül is rém érdekes hely. Eleve, körülbelül hatszor akkora, mint Németország, és kicsivel kevesebben lakják, mint Zalaegerszeget: szám szerint nagyjából 56 ezren.
A neve pedig szó szerint azt jelent, hogy zöld föld, noha – olvadás ide vagy oda – felszínének úgy 80 százalékát vakítóan fehér jégtakaró borítja. A szomszédos sziget viszont cserébe az év nagy részében buja zöldbe van burkolva, jóllehet azt Izlandnak, vagyis jégföldnek hívják.
Elméletek: Havazás, sorscsapások
Hogy ez a két ország (vagyis Grönland esetében: dán autonóm terület, vagy mondjuk úgy, társország) miért kapott ilyen teljességgel indokolatlan neveket, az nem teljesen egyértelmű, habár elméletek természetesen akadnak.
A legendák szerint Naddador volt az első északi felfedező, aki elérte Izlandot, és az országot Snælandnak, azaz hóföldnek nevezte el, mert éppen havazott, a vikingek pedig jellemzően nem sokat gondolkodtak azon, hogy miként nevezzék el az újonnan felfedezett területeket; ha Naddador mondjuk pont egy csapat bórjúfókát pillant meg a partraszálláskor, akkor alighanem erről a rokonszenvesen pufók állatról keresztelte volna el a szigetet.
Később egy másik viking felfedező, Garðar Svavarosson szerényen saját maga után nevezte át hóföldét Garðarshólmurnak (vagyis Garðar szigetének), majd Kr. u. 868-ban jött Flóki Vilgerðarson (az első olyan viking, akinek nem véletlenül akadt útjába a sziget, hanem tudatosan akart odajutni), aki nem járt túl nagy szerencsével: a hosszú hajóúton során állítólag vízbe fulladt az egyik lánya, Garðarshólmuron pedig hosszú és kegyetlen téllel kellett szembenéznie, amelynek során minden jószága éhen pusztult.
A mondák szerint a sorozatos sorscsapásoktól sújtott Flóki bánatában megmászott egy hegyet, ahol egy jéghegyekkel teli fjordot látott, és így kapta a sziget új nevét. Norvégiába visszatérve Flóki arról számolt be a többi vikingnek, hogy Jégfölde nem alkalmas a letelepedésre, de legénységének tagjai ennél jóval lelkesebbnek bizonyultak: az egyikük, bizonyos Thorólf például azt híresztelte, hogy az új sziget olyan gazdag, hogy minden fűszálról vaj csöpög. Nem sokkal később a vállalkozó kedvű vikingek lassan benépesítették Izlandot.
Izlandi pónik (fotó: DeAgostini/Getty Images)
Jó száz évvel később egyik izlandi vikinget, Erik Thorvaldssont, vagy ahogy még többen ismerik, Vörös Eriket három évre száműzték hazájából, miután megölt három embert. Erik új otthont keresve nyugatra hajózott – és meg is találta: jelesül Grönlandot, amely ebben az időben valamivel tényleg zöldebb volt és kellemesebb éghajlatú, de azért meglehetősen túlzásnak tűnhetett már akkor is Zöld földnek nevezni, ahogy Erik tette. Ha hihetünk a viking sagáknak, a felfedező azért döntött végül a kissé megtévesztő név mellett, mert így akarta odacsábítani honfitársait, és úgy érezte, hogy a Jégföld annyira nem vonzó elnevezés (ráadásul már foglalt is volt).
Szóval, összegezve: Izland nevét a reménytelenség szülte, Grönlandét pedig a viking marketing.
A grönlandiak egyébként Kalaallit Nunaatnak hívják országukat, ami a grönlandi inuit nyelven egyszerűen annyit jelent, hogy a nép földje.
The post Grönland: Donald Trump Amerikához csatolná a szigetet, amit zöld földnek hívnak, pedig a 80 százalékát jégtakaró borítja first appeared on nlc.