A vashiány mindenkinél kialakulhat, de különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyerekek, a serdülők, az állapotos kismamák, erős havivérzés esetén a termékeny korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, illetve hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Bármilyen jelentős vérvesztés, krónikus, hosszan tartó vérezgetés is vashiányos vérszegénységhez vezethet.
Fotó: getty images
Ezeken túl:
mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér –, amelyek vérzéssel, vérveszteséggel, így vashiánnyal járhatnak együtt.
vas- és egyéb felszívódási problémát okozhat többek között a bélbolyhok sorvadása, mivel ilyenkor jelentősen lecsökken a bélből történő felszívódásra alkalmas felület, amely állapot például a nem diagnosztizált vagy diétahibás gluténérzékenységben jelentkezhet.
fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez főként a gyors fejlődés időszakában, így csecsemőknél, később pedig serdülőkorban tapasztalható.
A vashiány megszüntetéséhez általában alapos orvosi vizsgálatra van szükség: a vashiány ugyanis nem önálló betegség, hanem valaminek a jele, azaz tudnunk kell, mi okozza a problémát. Az első lépés az alapbetegség kezelése. A megelőzés kulcsa a kiegyensúlyozott étrend, amelynek része a vasban gazdag ételek fogyasztása: vörös húsok, halak, hüvelyesek, magvak.
A vashiány kezelése és a terápia hatástalanságának oka
A kezdeti labordiagnosztika után a vashiány hatékony kezeléséhez a kiváltó okot – a fentebb említettekből bármelyik előfordulhat – meg kell találni és azt meg kell szüntetni. Vaspótlásra már a kivizsgálás alatt szükség van, de olyan eset is előfordulhat, amikor csak a gyógyulást követően érdemes a vaspótlást elkezdeni, mert például cöliákia, bél- vagy egyéb gyulladás, fertőzés esetén gátolt a vasfelszívódás.
Felszívódási zavar kialakulhat gyulladásos betegségekben, onkológiai betegségekben, különböző fertőzéses megbetegedések során, bizonyos étel- és italösszetevők, illetve gyógyszerek hatására. Tehát minden esetben először az alapbetegséget kell kezelni, mert különben nem szívódik fel a vas.
A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos gyomor-bélrendszeren kívüli tünettel, társbetegségekkel jár. A betegség során a károsodott bélbolyhok nem tudják ellátni a funkciójukat, azaz az étkezéssel elfogyasztott tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően, így megjelennek a hiánybetegségek, mint például a vashiány. Az alapbetegség felismerése után gluténmentes étrendre való áttérés ajánlott, a vaspótlást pedig először intravénásan, majd a bélbolyhok visszaépülése után tablettás vaskészítménnyel lehet a legeredményesebben megoldani.
A vashiánykezelés hatástalansága mögött gyakran téves diagnózis is állhat, ugyanis anémia, azaz vérszegénység nem csak vashiány miatt alakulhat ki.
A vészes vérszegénység (anémia pernicióza) nem a vas hiányával függ össze. Ez a betegség a B12-vitamin hiányához kapcsolódó felszívódási zavar, amelynek leggyakoribb oka egy kóros immunreakció. De kialakulhat hasi műtétek (gyomor- vagy béleltávolítás), szigorú vegetarianizmus, féregbetegség, súlyos bélgyulladás következtében is. A két anémiatípus kezelése eltérő.
Betegségek, amelyek vashiánnyal járhatnak
bármilyen eredetű vérzés (például aranyér, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések),
művesekezelés (dialízis),
műtétek,
étkezési zavarok vagy anorexia.
Vashiány kezelésére érdemes garantált és ellenőrzött minőségű készítményt választani, olyat, amelynek hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát, amely 100 milligramm körüli mennyiségben ideális. Súlyos vashiányos állapotnál már nem elég az étrend megreformálása, ilyenkor már szükség van szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, amely akár fél évig is eltarthat.
The post Vashiány: a sikeres terápia titka a jó kivizsgálás first appeared on nlc.