A vashiány az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon, és több mint egymilliárd ember szenved a következtében kialakuló vérszegénységben.
Amikor a fogyókúra teljesen kimerít
A szigorú fogyókúra – amivel eleve nem viszünk be elegendő vasat –, és mellette a kemény edzések – amelyekhez több vasra van szüksége az izmoknak – vezethetnek vashiányhoz is, ami miatt nemhogy felfrissülnénk, aktívabbak és energikusabbak lennénk, hanem egyre fáradtabbak leszünk.
Mi történik?
A megerőltető fizikai aktivitás fokozza a vérkeringést és emeli a pulzusszámot, hiszen a működő izmoknak több oxigénre van szükségük. Emiatt nő a vörösvérsejtszám, és vele az oxigént szállító hemoglobin termelése is, ami fokozott vasszükségletet idéz elő. Gyakran a sportolók megfeledkeznek a vérképzéshez szükséges C-vitamin, folsav és vas beviteléről, pedig ezek hiányában is könnyebben kialakulhat vashiányos állapot. Ha még a sport mellett a kalóriabevitel csökkentése érdekében diétázik is valaki, akkor még gyorsabb lehet a vasraktárak kiürülésének folyamata. A vegetáriánusok, vegánok – ha nem gondoskodnak vaspótlásról – előbb-utóbb vashiányosak lehetnek, hiszen a növényi eredetű táplálékok kizárólagos fogyasztásával nem tudjuk biztosítani a vasszükségletünket, miután ezekből jóval kevesebb vasat képes hasznosítani a szervezetünk.
Tippek a vashiány megelőzésére, ellensúlyozására
A C-vitaminban gazdag ételek segítik a vas felszívódását, így vashiány esetén gondoskodnunk kell megfelelő bevitelükről. A B-vitaminok szintén hasonló hatásúak, jó B-vitamin-forrás például a petrezselyem, a dió, a mogyoró, valamint a zöldborsó.
Az étrend-kiegészítők csekély vastartalmuk miatt a vashiány kezelésére nem alkalmasak, csupán a kiegyensúlyozott étrend melletti vasbevitelt szolgálják. Ezekben az általában komplex készítményekben ráadásul előfordulhatnak olyan összetevők is (például kalcium, magnézium), amelyek a vassal oldhatatlan anyagot képeznek, megakadályozva a vasfelszívódást.
A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium, vagy a szójafélék fitát- és lektintartalma, a kávéban lévő koffein, valamint a tea tannintartalma.
Fontos a táplálékvas bevitelének növelése, a vasban gazdag étkezés: a vas legfontosabb természetes forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a tonhal, vörös húsok (disznó- és marhahús) –, de ezen felül a spenót, a mandula, a tökmag és a lencse is magas vastartalmú.
Minden főétkezésnél együnk valamilyen húsfélét! A vörös húsok – marha, borjú, bárány, nyúl – vastartalma magasabb, mint a fehér húsoké (csirke, pulyka, hal).
Ha már nem elég a megreformált étrend
Ha a szervezet nem jut hozzá a szükséges vasmennyiséghez, kialakul a vashiány. Eleinte a vasraktárakban tárolt készletből próbáljuk a zavart elhárítani, idővel azonban a tartalékaink kezdenek megcsappanni. Csökken a hemoglobinszint, és végül a vörösvértestek képzése is zavart szenved, ami vashiányos vérszegénységhez vezet. Ennek tünete lehet a sápadtság, fáradékonyság, szédülés, hajhullás, csökkent terhelhetőség, ingerlékenység, betegségekre való fogékonyság is.
Súlyos vashiányos állapotnál már nem elég az étrend megreformálása, ilyenkor már szükség van szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, ami 6 hónapig is eltarthat!
Vashiány kezelésére érdemes garantált és ellenőrzött minőségű készítményt választani, olyat, amelynek hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát, ami 100 milligramm körüli mennyiségben ideális.
The post Fogyókúra: így nem lesz belőle hiánybetegség! first appeared on nlc.