Míg 2020-ban csupán évi 1.248.000 forintból jött ki egy család élelmiszer-fogyasztása, addig 2024-ben ez az összeg már 2.352.000 forintra rúg Raskó György agrárközgazdász számításai szerint a KSH adatai alapján. Havi bontásban ez azt jelenti, hogy az élelmiszereket érintő kiadások családonként 104 ezer forintról 196 ezer forintra ugrottak – írja a szeretlekmagyarorszag.hu
Ezek az adatok számszerűsítik a magyarországi elszegényedést, tekintve, hogy a szegényebb családok jövedelmének egyre nagyobb részét teszik ki az élelmiszerekre fordított kiadások.
2020-tól kezdődően történt egy olyan elmozdulás, amiben a magyar társadalom egy szűk rétege nagyon meggazdagodott, ugyanakkor körülbelül 40 százaléka pedig döbbenetes mértékben elszegényedett
– nyilatkozta Raskó György.
Raskó szerint az adatok alapján úgy tűnik, a kormány a 2022-es évet követően felhagyott azzal a törekvéssel, hogy stabilizálja az élelmiszerárakat, ami az országban példátlan jelenség. A gyors és radikális árnövekedésekhez képest a bérek, nyugdíjak és juttatások is jelentősen lemaradtak a versenyben.
Arra a kérdésre válaszul, hogy milyen eszközzel lehetne csökkenteni ezt a tendenciát, Raskó az adócsökkentést nevezte meg elsőként.
Az élelmiszer-infláció legnagyobb felelőse a kormány, hiszen az ársapkát választások előtt, politikai célzattal vezette be
– tette hozzá.
Szerinte nyilvánvaló volt a kezdetektől, hogy az ársapkák miatt keletkezett bevételhiányt a kereskedők máshol igyekeznek majd pótolni, ezzel más termékekre hárítva a drámai árnövekedést, amelyet változatlanul a magyar vásárlók fizetnek meg. Raskó véleménye szerint ez nem következett volna be az ársapkák bevezetése nélkül, ami viszont hatékony kampányelemnek bizonyult a választások előtt.
Ezek mellett a magyar kormány bevezette az Európában is példátlan kiskereskedelmi büntetőadót, ami ma 4,5 százalékot jelent a 27 százalékos áfaszinten felül. Emellett a kormány megemelte a népegészségügyi termékadót (NETA) is, ami az alapvetően olcsóbb élelmiszerek drágulásához járult hozzá. Ezek együttvéve 320–330 milliárd forint terhet jelentenek a magyar lakosságnak. Viszonyításképp semelyik másik nyugat-európai országban nem nyúlik 10 százalék fölé az élelmiszeradók aránya. Raskó szerint ezzel Magyarország világrekordszintre lépett e téren.
Annak ellenére, hogy az országban a vásárlóerő a nyugat-európai harmadát teszi ki, az itthoni élelmiszer-árszínvonal két éve leelőzte az uniós átlagot,
Raskó azt állítja, a gyengülő forint újabb áremelésekre fogja kényszeríteni az eladókat, tehát a drágulás 2025-ben is folytatódni fog az országon belül. Hozzátette, hogy az üzemanyag is hazánkban a legdrágább, amit szintén a magyar kormány gazdaságpolitikának számlájára ír.
Hibát hibára halmoznak, amiből sokan csak a GDP stagnálását, a recessziót emlegetik, pedig ennél sokkal nagyobb a lakosság tragédiája, hiszen az élelmiszer-infláció az elszegényedést gyorsította fel.
A termékek közül is pont a kis jövedelmű családok által legtöbbet vásárolt élelmiszerek (mint például a zsír vagy a tej) drágultak a leginkább – mind túlszárnyalta a száz százalékos áremelkedést. Ezt a tendenciát szorosan követik az olyan olcsóbb zöldségek, mint a krumpli és a káposzta. A kenyér ára szintén 163 százalékkal drágult, amiért Raskó a sütőipar energiaköltségeinek növekedését okolja. Nem elhanyagolható, hogy a búza ára is kétszeres növekedést mutat, ami ennek köszönhetően felnyomta a liszt árát és azzal együtt a pékárukét is. Raskó szerint európai viszonylatban az energiaárak is Magyarországon rúgtak a legmagasabbra és a vállalkozók valamennyi uniós országban sokkal olcsóbban jutnak hozzá, mint itthon – Németországban például feleannyiért.
Rövid távon nyilvánvalóan nem lehet látványos eredményeket elérni, mert a magyar gazdaságnak súlyos strukturális problémái vannak
– válaszolta Raskó a kérdésre, hogy mivel lehetne változtatni a kialakult helyzeten.
Hozzátette, hogy az itthon gyártott termékek nem rendelkeznek magas hozzáadott értékkel és ha nincs értékteremtés, akkor a béremelések is csak további inflációt eredményeznek, hiszen valahogy pótolni kell a nem megtermelt értéket. Raskó rossz iránynak tartja azt is, hogy az országot megtöltötték az olyan jellegű ázsiai vállalkozások, amelyekben a magyar munkásoknak csak bérmunka jut, mivel nem igényelnek semmiféle kreatív tevékenységet. Ezzel szemben az országban a pénzüggyel, informatikával, kutatásfejlesztéssel, innovációval kapcsolatos tevékenységek viszont eltűntek a színtérről.
A legegyszerűbb az, hogy a kormány abbahagyja azt az elképesztő pazarlást és költekezést, amit nem produktív tevékenységhez kapcsolódóan ad a gazdaságnak, azon belül is elsősorban a NER-vállalkozóknak
– mondta.
Raskó szerint az adófizetők pénzéből rengeteget költekezik az állam például a focicsapatok támogatására, ami egyedül a magyar családok zsebéből veszi ki a pénzt. Úgy gondolja, ezeknek a kifizetéseknek a megszüntetése elegendő forrást biztosítana az élelmiszeradók csökkentéséhez.
Az biztos, hogy a magyar gazdaság egészének fejlődését nem nagyon segíti elő, amikor Mészáros Lőrinc és haverjai már nem tudják, hogy milyen luxusjachtot vásároljanak, vagy éppen repülőt. Ez mind nem termelő tevékenység
– véleményezte a helyzetet.
Meglehetősen jól jellemzi a helyzet mélységét, hogy Raskó szerint még akkor is, ha holnaptól minden jól működne az országban, minimum két évtizedre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország felzárkózhasson.
The post Raskó György szerint egy négytagú családnak évi egymillióval kerül többe az élelmiszer, mint négy éve first appeared on 24.hu.