Felpezsdítette a politikát, hogy Tóka Gábor arról posztolt, van egy 8,4 milliárdos tétel a költségvetésben a választásra. Többen előrehozott választásra asszociáltak, mire Magyar Péter el is kezdte követelni azt. Elemzők tételesen felsorolták, miért nem érdeke most a Fidesznek egy előrehozott választás, ami egyébként Magyarnak sem ideális. Akkor miért beszél róla? A pártnak még egy jelöltje sincs, bár az elnökség rákapcsol a kiválasztásra. Az a közhangulattól függ, hogy a logó számít vagy az ember, a legnagyobb kérdőjel pedig, hogy hogyan találnak 106 olyan embert, aki megbízható és nem önjáró.
Hétfőtől kampányüzemmódra vált a Tisza Párt, Magyar Péter pedig napok óta előrehozott választást követel. Az egész kiindulópontja egy december végi poszt: Tóka Gábor, a Vox Populi választásikalauz-blog szerkesztője arról írt, higy a költségvetésben szerepel egy 8,4 milliárdos tétel a 2026-os választások előkészítésére, és a tétel részletezésénél a választáshoz kapcsolódó postai küldemények nyomda- és postaköltségét is felsorolták.
Ebből többen arra következtettek, a Fidesz előrehozott választásra készül, amit aztán a Kormányzati Tájékoztatási Központ cáfolt. Érvelésük szerint itt politikai stabilitás van, a pénz nagy része informatikai fejlesztésre kell, majd a Nemzeti Választási Iroda tételesen fel is sorolta, hogy mire.
Tóka Gábor a 444-nek azt mondta, a 8,4 milliárdos tétel szembeszökő volt, de nem gondolta, hogy a Fidesz rászánná magát az előrehozott választásra, inkább azt hitte, ez egy froclizás lehet a Fidesz részéről.
„Úgy gondoltam, ezt azt mutatja, a Fidesz készenlétben tartja az előrehozott választás lehetőségét, vagy azt akarja, hogy a közvélemény higgye azt, ez a terv.”Arra, hogy ez miért lenne jó a Fidesznek, azt mondta, „bizonytalanságban tartani, zűrzavart okozni, a Tiszán belüli helyezkedéseket, bizonytalanságot fokozni, idegesíteni őket mindig jó. Ezzel fölösleges dolgokra megy el az energiájuk.” A KTK cáfolata után is úgy gondolja, ez még mindig nyerő szál a kormánypárt számára.
Más politikusokkal ellentétben Magyar nem találgatott az előrehozott választásról, hanem az újévi beszédében nekiállt követelni azt, majd legyávázta Orbánt, ha „megfutamodik” ez elől. Pár nappal később beindult Gyurcsány Ferenc is, és benyújtottak egy határozati javaslatot arról, hogy a Parlament oszlassa fel önmagát.
A Fidesz először azzal vágott vissza, hogy politikai stabilitás van, és valójában Brüsszel akar előrehozott választást (ami illeszkedik abba a narratívájukba, hogy Magyar kiszolgálja Manfred Weber néppárti elnököt), Gyurcsány aktivizálódása után pedig össze is mosták a két politikust.
Még a politikai kérdésekben eddig hallgató Sulyok Tamás köztársasági elnök is visszaüzent Magyarnak, miután a Tisza elnöke egyik posztjában Orbán bábjának nevezte őt.
De ha meg sincs a 106 képviselőjelöltje, miért követel előrehozott választásokat Magyar? Ezzel akarja elérni, hogy Orbánnak eszébe se jusson meglépni, vagy a Fidesznek alapból sem lenne érdeke? Mikor gondolkodhatna el rajta? Mennyit számít, hogy kik a jelöltek, és az, hogy ki hogyan áll a közvélemény-kutatásokban? A cikkünkben mindezekre válaszolnak elemzők.