„A 2025. évre szóló költségvetésben 150 milliárd forint többletforrás kerül biztosításra az egészségügyi ágazat részére az adósság elkerülése végett” – válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Kanász-Nagy Máté, LMP-s képviselő írásbeli kérdésére.
Az ellenzéki politikus arra lett volna kíváncsi, hogy hogyan tervezi kezelni a kormány az egészségügyben a folyamatosan újratermelődő adósságállományt. Erről Pintér Sándor miniszter helyett az államtitkár adott tájékoztatást, amelyben először kifejtette, hogy a kormány célja nem „az egyes intézmények, valamint azok vezetőinek megbüntetése, hanem a kórházak gazdasági helyzetének, illetve gazdálkodásának javítása, hatékonyabbá tétele”. Ez pedig egy több elemből álló stratégia mentén érhető el Rétvári szerint. A stratégia egyik eleme, hogy folyamatosan monitorozzák a kórházak gazdálkodását, kapcsolatot tartanak a vezetőkkel, próbálják feltérképezni a gazdálkodási anomáliákat, és észszerűen elosztani a forrásokat. Így a lejárt tartozás ismétlődő és támogatásból megvalósuló csökkentése mellett a fenntartható gazdálkodás elősegítése is egy gazdálkodást segítő intézkedés az államtitkár szerint.
Mindezek eredményeként azonban arra utalnak Rétvári szavai, hogy idén még nem fogják tudni véglegesen megoldani a folyamatosan újratermelődő adósságok problémáját. Ez szűrhető le az alábbi mondatból is, amelyben Rétvári például a „megoldás”, „megszüntetés” helyett a „csökkentés” szót használja, amivel leírja a kormányzat célkitűzését.
„A 2025. évben is célkitűzés a tartozásállomány támogatási formán keresztül történő folyamatos csökkentése” – írja az államtitkár.
Bár a kormány 150 milliárdot ad az idei évben adósságrendezésre, már most gyanús, hogy ez az összeg könnyen kevés lehet. Egyrészt tavaly több év közbeni utalással összesen nagyjából ekkora összeget adott a kormány adósságkonszolidációra: novemberig két részletben 105 milliárd forintot rendeztek, majd novemberben adtak még majdnem 40 milliárd forintot. Eközben a kórházak az idei évet is több mint 127 milliárd forintnyi adóssággal indították, erről már Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt az Economxnak.
A Magyar Államkincstár december 23-án megjelent adatai szerint a kórházak és a hozzájuk tartozó járóbeteg-ellátók 94,3 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt, a négy orvosi egyetemi központnak és az egyházi fenntartású intézményeknek nem kell adatot szolgáltatni az Államkincstár felé, velük együtt jön ki Rásky szerint a 127 milliárd forintos tartozás.
A kórházak egyébként az áremelkedések nyomán a korábbinál nagyobb ütemben adósodtak el tavaly. A 2023-as átlagosan havi 3,7 milliárdos veszteségek tavaly nyárra megtriplázódtak.
Szembetűnő, hogy Rétvári Bence a meglehetősen hosszúra nyúlt írásbeli válaszában nem tett említést a már felgyülemlett adósság év eleji rendezéséről. Rásky László nyilatkozata szerint ugyanis van egy kormányzati ígéret arra vonatkozóan, hogy a már említett 150 milliárd forinton felül 110 milliárdot szán a kormány arra, hogy még év elején rendezze a felgyülemlett adósságot.